A döntés meghökkentőnek tűnik, de mint némely elemzők rávilágítottak, van benne logika. A Vogue, a Glamour, a Vanity Fair és a Wired kiadója, az idén 115 éves Condé Nast 2015-ben arra alapozva vásárolta meg a Pitchfork Media Inc.-et, hogy bevonzza azt a zömmel fiatal férfiakból álló olvasótábort, amely akkor már évtizedek óta falta a cég által működtetett szájt tartalmait. Jellemző, hogy az oldal sorsán, jelenlegi formájában való eltűnésén lamentálók is kiemelik: ők is a zenei oldalt olvasva tanultak meg a zenéről írni.
Chicagói fiúk
A zenei oldalt 1996-ban alapította Ryan Schreiber, aki akkor még a szülei házában lakott, Minneapolisban nőtt fel, és alapvetően olyan zenéket hallgatott, mint a Fugazi, a Jawbox vagy a Guided by Voices. Gitározós, indie-hardcore zenék körül forgott az élete és alapvetően a fanzine kultúrán nőtt fel, és a későbbi fejlemények ismeretében fogalma sem volt arról, hogy miből is áll a zenei újságírás. Az oldal nevét a Sebhelyes arcú című Brian De Palma-filmből szedte: ilyen vasvilla-tetoválása volt a főhős Tony Montanának, akit Al Pacino alakított. Schreiber első recenzióját Kim Deal (The Breeders, Pixies) új zenekara, a The Amps lemezéről írta, és nemsokára kiderült, hogy ő és a munkatársai úgy tudnak írni a független zenei világról, ahogy korábban szinte senki más: elkötelezetten, sok szeretettel, néha indulattal, sőt dühvel, de rengeteg iróniával. Bevállalták a szélsőségesnek tűnő, sokszor megosztó vélemények közlését is, tehát nem irgalmaztak a neves zenekaroknak sem, ha éppen pocséknak találták a produkciójukat. Nem a portál kezdte el a 10-es skálán osztályozást, de addig senki nem osztogatta olyan lelkesen a nullákat, mint ők. Jellemző, hogy azok között, akik most indulataikat sem visszafogva adnak hangot az átszervezés miatti nemtetszésüknek, ott találjuk például Dan Le Sac brit producert, akinek 2008-as lemezét 0,2-re értékelte a kultikus portál. Most mégis így fogalmaz: „A Pitchfork kibelezése negatívan érinti a zenészeket, éljenek bárhol is. És ezt úgy mondom, mint a legalacsonyabb valaha volt osztályzat büszke tulajdonosa.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
