film - KÖVÉREN SZÉP AZ ÉLET

  • Békés Bálint
  • 2010. szeptember 30.

Zene

"Én nem azokat kezelem, akik le akarnak fogyni, hanem akik meg akarják tudni, miért híztak el. Ez az egyetlen módja a fogyásnak és a további hízás elkerülésének.
"Én nem azokat kezelem, akik le akarnak fogyni, hanem akik meg akarják tudni, miért híztak el. Ez az egyetlen módja a fogyásnak és a további hízás elkerülésének. Nem küldelek titeket diétára, azt esztek, amit akartok. Nincs többé határidõ, nincs többé idegesség. A saját utatokat kell megtalálni" - így indít Abel, a csoportterápia vezetõje, majd az érintettek hajlandóbbjával együtt meztelenre vetkõzik. A tévésorozatok írójaként kezdõ és direktorként négy éve a Sötétkékmajdnemfeketével dobbantó Daniel Sánchez Arévalo "kövérfilmjében" a túlsúly készen vett allegória: a terápia résztvevõi épp úgy nyelik le és fojtják el mindennapi sérelmeiket és frusztrációikat, ahogy a chipset tömik magukba. A ruhák levetése nyilván a szembenézés elsõ lépése; a kezelés ad keretet a négy páciens és terapeutájuk körül forgó történetnek: csupa boldogtalan, elrontott élet, rendre valami szerelmi zûrrel. Arévalo tehetsége a finom egyensúlyozásban mutatkozik meg: úgy vegyíti a melodrámát az abszurddal, hogy a nézõnek olykor torkán akad a nevetés. Bár a Sötétkék...-ben még nem volt társadalomkritika, az alapkérdés, a konklúzió és az érzelmi töltés onnan érkezik, jóval harsányabb és mégis érettebb csomagolásban. Az "így jöttem"-típusú bemutatkozás után most egy több szálon futó rajzolat egymás fokozatos, de kitartó, engesztelhetetlen felõrlésérõl, az egyéni sorsalakítás dicséretébe csomagolva. A befejezés persze kiszámítható, a záró képsorok bántóan szájbarágóak - de így is marad némi okunk bízni Arévalo jövõjében.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

***

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.