Film - Utasellátó-thriller - Brad Anderson: Transz-Szibéria

  • - köves -
  • 2009. január 15.

Zene

Ha létezik olyan kiadvány, hogy "1001 vasút, melyen utaznod kell, mielőtt meghalsz", és miért ne létezne, amikor az élet minden más szegletében (film, zene, konyhagépek) már megvalósult az elhíresült 1001-es sorrend, akkor a transzszibériai expressz nyilván díszhelyen szerepel a felsoroltak között. A hagyományos kategóriákban (hosszúság, szélesség, történelem, egzotikum) minden oka meg is van az elsőségre, egyedül tán a filmes kapcsolatok terén kellett némi kisebbrendűséget elkönyvelnie a puccos Orienttel szemben. - köves -

Ha létezik olyan kiadvány, hogy "1001 vasút, melyen utaznod kell, mielőtt meghalsz", és miért ne létezne, amikor az élet minden más szegletében (film, zene, konyhagépek) már megvalósult az elhíresült 1001-es sorrend, akkor a transzszibériai expressz nyilván díszhelyen szerepel a felsoroltak között. A hagyományos kategóriákban (hosszúság, szélesség, történelem, egzotikum) minden oka meg is van az elsőségre, egyedül tán a filmes kapcsolatok terén kellett némi kisebbrendűséget elkönyvelnie a puccos Orienttel szemben. Ebből a hátrányból igyekszik lefaragni az amerikai Brad Anderson, aki - tudta vagy sem - a szovjet filmgyártás szép hagyományát (például az 1977-es Transzibirszkij expresszt - forgatókönyv: Nyikita Mihalkov, Andrej Koncsalovszkij) folytatja, amikor a Moszkvától Pekingig ívelő viszonylatot teszi meg filmje főszereplőjéül. Ezt leszámítva az amerikai nagyon is a messziről jött ember szemüvegén keresztül szemléli a tájat, nem tud úgy fordulni, hogy ne valamilyen egzotikum (hóba tiport vörös csillag, gyanús mosolyú matrjoska baba) jöjjön szembe a mellét döngetve. Az étkezőkocsiban meglett férfiak suttognak mackófelsőben a Gulagról, a néplélek a másodosztályon szűköl, a sűrű vodkagőzben pedig egymást lapogatja a nyugati turista és a Kelet népe. Ebben a vasútra hangszerelt Oroszország-fantáziában nemhogy adekvát, de szinte elvárás is, hogy Sir Ben Kingsley fedett pályás akcentuskirály az orosz rendőrség sejtelmesen hunyorgó elöljárójaként tegye tiszteletét. Volt ő már Porfirij is a Magyarországon forgatott Bűn és bűnhődésben, de azóta sokat oroszosodott; ha Alfonzó most rendezhetné meg a Ványadt bácsit, bűn lenne kihagyni belőle. Egyébiránt a Hollywoodból nézve kívülállónak számító Andersonnak van magyarázata a turistabizonyítványára, hiszen hősei maguk is átutazók; két amerikai a nagy büdös idegenben, akik afféle kalandtúrának, kapcsolati élénkítőszernek szánják a Pekingből Moszkvába tartó vonatozást. Az élénkítésre szoruló pár szerepében Woody Harrelson és Emily Mortimer adja a bajba keveredett, hitchcocki emberpárt: az előbbi képéről még egy vonatkatasztrófa is csak nagy nehezen képes letörölni a kisvárosi bolttulajdonosok idült optimizmusát, utóbbi lefelé görbülő szájszélei viszont még idejében jelzik, hogy párja mosolya inkább csak kulturális idegbecsípődés. Az arcukról leolvasható jómód mindenesetre a kétágyas megoldást tenné indokolttá, de a rendező négyágyas fülkére írta a konfliktust, mely egy fülig érő szájú spanyol és csinosan mísz kísérője képében hamarosan be is nyit a csendes-rendes amerikaiakhoz. Az összezártságból következő thrillerfejlemények (hulla a hóban, kábítószer a hátizsákban, kínzás az erdő mélyén) azokat igazolják, akik a havasi krimik csekély megújulási képességére figyelmeztetnek, a kétágyas fülke bérlése mellett kardoskodóknak azonban nem lehet panaszuk.

A Fórum Hungary bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?