Film: A kis balhé (Steven Soderbergh: Ocean's Twelve - Eggyel nõ a tét)

  • - köves -
  • 2004. december 16.

Zene

Ritka jelenség, különösen a szuperprodukciók magaslati levegõjén, hogy rendezõ és sztárjai ilyen egyetértésben és követ-kezetesen komolytalankodjanak végig egy folytatást, márpedig Steven Soderbergh G. Clooneyval, B. Pitt-tel és J. Robertsszel felálló - és még vagy tucatnyi bálkirályt és csárdáskirálynõt felvonultató - csapatával valami ilyesmire vetemedett.

Ritka jelenség, különösen a szuperprodukciók magaslati levegõjén, hogy rendezõ és sztárjai ilyen egyetértésben és követ-kezetesen komolytalankodjanak végig egy folytatást, márpedig Steven Soderbergh G. Clooneyval, B. Pitt-tel és J. Robertsszel felálló - és még vagy tucatnyi bálkirályt és csárdáskirálynõt felvonultató - csapatával valami ilyesmire vetemedett. Talán arról van szó, hogy a rendezõ szerencsésen felismerte: az elsõ részben még némi feszültséget generáló páncéltermes-szuperbûnözõs vonal immáron nem vezet sehová, ellenben ha az egyszeri nézõre jól öltözött sztárok kacsingatnak kifelé a szerepükbõl, s mindeközben egymást ugratják jókedvûen, azzal már lehet kezdeni valamit. Az Ocean's 11 még el-eljátszott a Nagy balhé látszólag kivitelezhetetlen egzotikumával, második nekifutásra azonban a mestertolvajok és szabadulómûvészek mutatványai alig többek kötelezõ betéteknél, melyeket a tisztesség kedvéért - elvégre betörõs filmre szólt a megbízás - le kell tudni, s el kell juttatni a szereplõk különbözõ csoportjait a történet egyik pontjából a másikba. Amszterdamban, majd Rómában bonyolódik ezúttal a tolvajbanda története, s bár akad arisztokratikus beütésû konkurencia, és mélyen dekoltált nyomozóként színre libben Catherine Zeta-Jones is, a lényeg - most még sokkal inkább, mint korábban - a hidegvérû bohóckodás, a stílusokkal való szenvedélyes játék, a dög és a supercool. Így fest, ha Hollywood haknikirályai beindulnak: egy-egy poén mondjuk Clooney koráról, némi zenés száguldás, jól szabott öltönyök és még jobban szabott grimaszok. Az igazi mutatvány nem a múzeumi mûkincseket õrzõ lézerriasztó kijátszásában, hanem a sztárkultusz ilyen elegánsan pofátlan kiaknázásában keresendõ.

- köves -

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.