Hajtott a kíváncsiság és bementünk a barlangba, hogy egy picit is jobbá tegyük a világot

Hangadó - komolyzenei melléklet a Magyar Narancsban

  • narancs.hu
  • 2019. május 18.

Zene

Komolyzenei világunkban egyre komolyabb dolgok történnek. Nem vicc. Ennek röntgenképét rögzítettük legfrissebb mellékletünkben.

Nemrég itt járt Jordi Savall, a régizene katalán atyaúristene, és jól meginterjúvoltuk. A 75 éves Eötvös Pétert is alaposan kikérdeztük. Rajk Judit énekművésszel pedig a hazai komolyzenei szcéna fura ellentmondásairól beszélgettünk. Többek között.

De olvashatnak még a nyugati zene és az egzotikum kapcsolatáról, a nagyzenekarok lelki életéről, illetve Kerékfy Márton könyve apropóján Ligeti György fantasztikus életművéről is. A végén pedig találnak rengeteg komolyzenei programot, egészen július végégig.

Íme egy kis ízelítő a mellékletből:

„Ami elvette az istenhitemet”

Jordi Savall a régizenejátszás katalán nagy öregje. Együtteseivel a mediterrán térség zenéjén kívül a zene globális kapcsolódásait is kutatja, játssza és közreadja. A spanyol-katalán helyzetről is beszélgettünk.

MN: A zenéjében óhatatlanul nagy szerepet játszik tehát a vallás. Ön egyébként vallásos?

JS: Meg vagyok keresztelve, ahogyan a Franco-időkben mindenkit megkereszteltek Spanyolországban. Fiatal koromban hittem is, de azóta sajnos sok szörnyűséget láttam és tapasztaltam, ami elvette az istenhitemet. Mesélték, hogy a polgárháború alatt papok megáldottak kivégzéseket… Úgyhogy rájöttem, itt valami nincs rendben. De gyakran felteszem magamnak a kérdést: ki vagy mi az isten? Mert mindennek van valamilyen értelme. De azt hiszem, a legfontosabb, hogy mindannyian, egyénenként felelősek vagyunk azért, hogy jobbá tegyük a világot. Az én vallásom tehát valami ilyesmi: a lehető legjobbat cselekedni, hogy azok, akikkel kapcsolatban vagyok, boldogok legyenek. (...)

MN: Ön katalán. Mit jelent ez most?

JS: Erre a helyzetre egyelőre nincs megoldás. Sajnos, ha ma egy kultúra nincs államként definiálva, akkor nem létezik. Szerintem a katalánok nagy része szívesen van együtt a spanyolokkal, de szeretnének láthatóak lenni. Egy egyszerű példa: a futball-világbajnokságon a „spanyol” csapat játszik, amelyben a játékosok több mint a fele katalán, de sosem mondják, hogy ez katalán csapat. Mintha önök egy ország lennének Lengyelországgal, és a csapatukat lengyel csapatnak hívnák.

MN: Ezt a helyzetet ismerjük... Önnek az a benyomása, hogy a katalánok nem elég láthatóak?

JS: Globális világban élünk, ahol az egyes kultúráknak, ha élni akarnak, láthatónak kell lenniük. Használhassák a nyelvüket, ad- hassák ki a könyveiket, játszhassák a zenéjüket.

 


 

„Barátságos vagyok”

Eötvös Péter zeneszerző, karmester

Januárban múlt 75 éves, és ez az éve különösen mozgalmas – 29 városban vezényel 42 koncertet, ifjú zeneszerzőket és karmestereket mentorál a saját alapítványa szervezte programban a BMC-ben, és két új operán is gondolkodik.

Magyar Narancs: Amikor a karmesterséget tanítod, mit akarsz leginkább átadni a tanítványnak – attitűdöt, technikát, tényeket?

Eötvös Péter: Ennek két iránya van: az egyik, amire a zenekarnak szüksége van, a másik pedig, ami a karmester karakteréhez illő ütéstechnika.

Nem szabad általános stílust tanítani; ahogyan egy színésznek, a karmesternek is az alapkarakterét kell tudatosítani, erősíteni, kidolgozni, és nekem ebben kell segítenem. A zenekarnak bizonyos feladatokat el kell látnia, és a karmester ezt irányítja; mint egy repülőt – ha ilyen a szél, akkor így kell repülni, ha olyan, akkor úgy.

 


 

A nagyzenekarok lelki élete

Hierarchiából születő harmónia

A szimfonikus zenekar tökéletesre csiszolt harmóniái mögött rengeteg emberi konfliktus húzódhat. A muzsikusok közérzetének egyik legmeghatározóbb faktora a karmester személyisége, de a zenei világ szigorú rangsora által kijelölt szerepek is hatással vannak a zenekari pszichodinamikára.

A közelmúltban több pszichológiai kutatás is foglalkozott azzal, milyen hatással van az egyénre a szimfonikus zenekari tagsággal járó életmód. Mert ez a karrier vitathatatlanul speciális életmódot jelent. Amellett, hogy meg kell felelni a szigorúan hierarchikus rendszer szabályainak, állandó a teljesítménykényszer miatti nyomás, a gyakorlással töltött hosszú órák pedig a tagok zenekaron kívüli társas kapcsolataira is hatással vannak.

Egy 2012-es ausztrál kutatásban nyolc szimfonikus zene- kart vizsgálva megállapították, hogy a zenészek között kiemelkedően magas volt az alkati eredetű vonásszorongás és a társas szorongás szintje, ráadásul a kísérleti személyek százaléka pozitív eredményt adott a depressziót szűrő teszten. A szorongás szintje egyéb- ként kiemelkedően magasnak bizonyult a női és a fiatal tagok körében.

 


 

„Be kell menned a barlangba”

Rajk Judit énekművész

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzene tanszékének egyetemi docense, a Fuga komolyzenei programjainak kurátora, a kortárs zene egyik megkerülhetetlen előadója. Rajk Judittal klasszikus zenei életünk fura ellentmondásairól is beszélgettünk.

MN: 2013-ban az Új Zenei Fó- rum díjkiosztóján Eötvös Péter nem győzte sorolni a győztes neveket (Tornyai Péter, Balogh Máté, Sándor László, Alessio Elia, Hor- váth Balázs, Bella Máté), majd azt mondta, nagy generáció születik. Igaza lett?

RJ: Abszolút. És legtöbbjük, még mint zeneakadémista, koncertező szerzőként a Fugából indult. Tíz éve indítottunk el egy kortárs zenei műhelyt, akkor még neve sem volt, ma CentriFUGA. Tornyai volt amúgy a „keresztapa”, övé a név ötlete. Kapott is az esküvőjére egy gyümölcscentrifugát... Ő, Balogh Máté és Kedves Csanád találják ki a koncerteket, ahol egyébként a mai magyar koncertélet jelentős fiatal előadói játszanak. Olyan fiatalok, akiknek volt merszük új notációt, új hangzásokat tanulni, túllépni a hangszerük határain. Mert kíváncsiak voltak és bátrak. A kortárs zene is csupán ennyit kér a hallgatóitól: légy kíváncsi! Ahhoz, hogy felfedezhesd a barlangrajzokat, be kell menned a barlangba.

A 21 oldalas Hangadó mellékletet megtalálja a friss Magyar Narancsban.

Ne feledje el e héten is megvenni a lapot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál. Vagy előfizethető itt.

E heti számunkban

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.