A Bartók-hagyaték drámája

Hová tűnt a malaclopó?

Zene

Gondok vannak a Bartók Emlékházban kiállított hagyatékkal, több igazgató regnálása alatt is feszült volt a viszony a jogutód és az intézmény között. Idén nyáron pont kerülhet az ügy végére, de emiatt egyik fél sem lehet boldog, a zeneszerző tisztelői meg végképp nem.

Április 23-án kelt az a levél, amit néhány nappal később a Papageno zenei portál is lehozott, amelyben Bartók Béla hagyatékának örököse, Vásárhelyi Gábor bejelentette, hogy elszállíttatta a zeneszerző személyes tárgyait az azoknak sok esetben már négy évtizede otthont adó Bartók Emlékházból. Mint az írásból, illetve Farkas Zoltánnak, az emlékház igazgatójának ugyanott megjelent válaszleveléből kiderül, a legfrissebb konfliktus már hónapokkal korábban, egy januári penészészlelés alkalmával elkezdődött. De az elmúlt években az emlékház igazgatói mellett a jogutódnak komoly nézeteltérései adódtak már színházi és filmrendezőkkel, zenészekkel, táncegyüttesekkel, a zeneszerző életművének kutatóival is. Ha Bartók műveinek interpretációjáról volt szó, akkor rendre az autenticitás, ha pedig a tárgyi hagyatékról, akkor az állagmegőrzés kérdése volt a viták alapja.

A tiszta forrás

Az a hagyatékrész, amelyről az áprilisban nyilvánosságra került ügyben szó van, túlnyomórészt Bartóknak, illetve második feleségének, a Dittaként ismert Pásztory Edithnek a személyes használati tárgyaiból áll. Faragott székek, íróasztal, fonográf, fotel, egy úgynevezett malaclopó köpeny és számos hasonló, az egykori közös lakás berendezését képező tárgy tartozik ide. A Bartók házaspár és két gyerme­kük, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter 1932. április 20-án költözött be a Csalán úti villába (az épület történetéről lásd keretes írásunkat), és egészen 1940. október 12-ig, amíg el nem indultak a Déli pályaudvarról az Egyesült Államok felé, itt éltek. Bartók 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban, a Csalán úti ház volt tehát az utolsó magyarországi lakhelye.

A háború utáni időben meglehetősen hányatott sorsú épületet végül is a Fővárosi Tanács 1981-ben, a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából sajátította ki. Ifjabb Bartók Béla (Bartók első, Ziegler Mártával kötött házasságából született fia) ugyanekkor a korabeli értéken 2 millió forintos, a zeneművek jogdíjaiból befolyt összeget, illetve az általa őrzött tárgyi anyagot ajánlotta fel ingyenes letétként a villában létesítendő emlékház céljára. Ez a felemás megoldás a mai napig meghatározza a ház működését. 1981-ben ugyan az egész épületből emlékházat csináltak, de csak egyetlen szoba lett múzeumjellegű, az épület fennmaradó része az előadó-művészet terepe lett. Ifjabb Bartók Béla meglehetős keserűséggel vette tudomásul, hogy az évtizedek óta féltve őrzött családi tárgyaknak csak töredéke került a nagyközönség elé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.