A Bartók-hagyaték drámája

Hová tűnt a malaclopó?

Zene

Gondok vannak a Bartók Emlékházban kiállított hagyatékkal, több igazgató regnálása alatt is feszült volt a viszony a jogutód és az intézmény között. Idén nyáron pont kerülhet az ügy végére, de emiatt egyik fél sem lehet boldog, a zeneszerző tisztelői meg végképp nem.

Április 23-án kelt az a levél, amit néhány nappal később a Papageno zenei portál is lehozott, amelyben Bartók Béla hagyatékának örököse, Vásárhelyi Gábor bejelentette, hogy elszállíttatta a zeneszerző személyes tárgyait az azoknak sok esetben már négy évtizede otthont adó Bartók Emlékházból. Mint az írásból, illetve Farkas Zoltánnak, az emlékház igazgatójának ugyanott megjelent válaszleveléből kiderül, a legfrissebb konfliktus már hónapokkal korábban, egy januári penészészlelés alkalmával elkezdődött. De az elmúlt években az emlékház igazgatói mellett a jogutódnak komoly nézeteltérései adódtak már színházi és filmrendezőkkel, zenészekkel, táncegyüttesekkel, a zeneszerző életművének kutatóival is. Ha Bartók műveinek interpretációjáról volt szó, akkor rendre az autenticitás, ha pedig a tárgyi hagyatékról, akkor az állagmegőrzés kérdése volt a viták alapja.

A tiszta forrás

Az a hagyatékrész, amelyről az áprilisban nyilvánosságra került ügyben szó van, túlnyomórészt Bartóknak, illetve második feleségének, a Dittaként ismert Pásztory Edithnek a személyes használati tárgyaiból áll. Faragott székek, íróasztal, fonográf, fotel, egy úgynevezett malaclopó köpeny és számos hasonló, az egykori közös lakás berendezését képező tárgy tartozik ide. A Bartók házaspár és két gyerme­kük, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter 1932. április 20-án költözött be a Csalán úti villába (az épület történetéről lásd keretes írásunkat), és egészen 1940. október 12-ig, amíg el nem indultak a Déli pályaudvarról az Egyesült Államok felé, itt éltek. Bartók 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban, a Csalán úti ház volt tehát az utolsó magyarországi lakhelye.

A háború utáni időben meglehetősen hányatott sorsú épületet végül is a Fővárosi Tanács 1981-ben, a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából sajátította ki. Ifjabb Bartók Béla (Bartók első, Ziegler Mártával kötött házasságából született fia) ugyanekkor a korabeli értéken 2 millió forintos, a zeneművek jogdíjaiból befolyt összeget, illetve az általa őrzött tárgyi anyagot ajánlotta fel ingyenes letétként a villában létesítendő emlékház céljára. Ez a felemás megoldás a mai napig meghatározza a ház működését. 1981-ben ugyan az egész épületből emlékházat csináltak, de csak egyetlen szoba lett múzeumjellegű, az épület fennmaradó része az előadó-művészet terepe lett. Ifjabb Bartók Béla meglehetős keserűséggel vette tudomásul, hogy az évtizedek óta féltve őrzött családi tárgyaknak csak töredéke került a nagyközönség elé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.