mi a kotta?

Ki nyár ma?

  • mi a kotta
  • 2023. május 31.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/22. hétre

„A régebbi korok felől nézve feltehetjük a kérdést: miért pisszegjük le azokat, akik tapsolnak egy darab tételszüneteiben, miért várjuk el a zongoristáktól, hogy kotta nélkül játsszanak, és miért bosszankodunk annyira, ha félreütnek? A zavaró tényezők közül főleg ez utóbbira mondhatjuk, hogy aligha zavarta Anton Rubinsteint vagy Eugen d’Albert-t – hogy csak kettőt említsünk a múlt leghíresebb, »piszkosan« játszó pianistái közül.” Így ír Kenneth Hamilton pár évvel ezelőtt magyarul is megjelent könyvének, Az aranykor után előszavában, mely műben feltárta, hogyan egységesedtek a 19. század sokféle és tarka előadói stílusai, miután a lemezipar és a kottahűség újabb elvárásai fontosabbá váltak az egyéniségnél. Az íróként jeleskedő skót virtuóz ezen a héten nálunk zongorázza a különbséget – tudós tevékenysége alapján legalábbis erre számítunk –, amikor Liszt, Busoni és Chopin műveivel lép fel. Vajon sikerül ezen a matinén megidéznie a zongora hőskorának stílusát? (Régi Zeneakadémia, június 3., tizenegy óra)

Vashegyi György esetében ugyancsak a tudósba oltott előadó típusfigurájával van dolgunk. A régizene-specialista ezúttal a francia romantikus opera alig ismert szemelvényeit vezényli a Concerto Budapest élén, hogy ne csak a Carment, a Faustot és a Sámson és Delilát ismerjük, hanem Joncières és Grandval neveivel is megbarátkozzunk. Az est énekes fellépői Gabrielle Philiponet, Anaïs Constans, Anna Dowsley és Michael Arivony lesznek (Zeneakadémia, június 3., fél nyolc). Azok pedig, akik a Metropolitan operaközvetítésére kíváncsiak, egy jóval ismertebb dalművet láthatnak. Mozart Varázsfuvoláját Lawrence Brownlee, Kathryn Lewek és Erin Morley főszereplésével mutatják be a New York-i szentélyben (Müpa, Fesztivál Színház, június 3., hét óra; ismétlés másnap hat órakor).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.