Gyász

Gördül tovább

Tina Turner (1939–2023)

  • - minek -
  • 2023. május 31.

Zene

A Zürichi-tó partján fekvő festői Küsnachtban elhunyt Tina Turner mesébe illő élettörténetét sokan ismerhetik – leginkább talán a Tina (eredeti címén What’s Love Got to Do with It) című zajos kritikai és közönségsikert arató életrajzi filmből.

Külön csoda, hogy mindvégig tényező, élő klasszikusnak kijáró tisztelettel övezett híresség maradt a popvilágban: egyedüli női énekesként hét egymást követő évtizedben is szerepelt dala a popzenében továbbra is mérvadó brit slágerlistákon. Történt mindez annak dacára, hogy karrierjének érdemi része korábban is lezárulhatott volna, mivel szülőhazájában a szakma meg a popsajtó 40 éves korára el is temette. Tina Turner azonban a popzene egyik legmegindítóbb és felemelőbb visszatérését produkálta a nyolcvanas évek első felétől kezdve.

*

Igazi őstehetség volt, aki egyenesen a színpadra termett: úgy is került oda, hogy szinte kikövetelte magának a helyet. Nővérével rendszeresen jártak a Kings of Rhythm, az akkoriban már népszerű gitáros-dalszerzőnek számító Ike Turner zenekarának fellépéseire. 1957-ben, az Anna Mae Bullockként anyakönyvezett – az éneklést a tennessee-i Nutbush baptista templomának kórusában kezdő – fiatal lány egy St. Louis-i koncert közben egyszerűen elragadta a mikrofont. Ettől kezdve állandó tag volt Ike zenekarában, 1960-ig Little Anne művésznéven. (E néven tüntették fel első, 1958-as kislemezén [Boxtop] is.)

Ike Turnerrel hosszú időre összekötötték a sorsukat, úgy a zenében, mind 1960-tól a magánéletben is, dacára annak, hogy Ike erőszakos és csapodár természete sosem maradt titok számára. Életrajza szerint férje először éppen 1960-ban bántalmazta (fejbe vágta egy sámfával), amikor az énekesnő szakítani akart vele. Kétségtelen, hogy Ike teremtette meg Tina Turner figuráját: a keresztnevét úgy választotta ki, hogy rímeljen a Sheena, a dzsungel királynője című képregénysorozat hősnőjére, akinek tépett, keveset takaró ruházata egyben Tina színpadi öltözékének is mintájául szolgált. Energikus, táncosokkal és a The Ikettes női énekegyüttessel megerősített színpadi show-juknál hatásosabbat nem találtak ki addig, Tina már mozgásával, alakjával, legendásan fürgén járó lábaival is vonzotta a közönség tekintetét, és akkor még nem beszéltünk óriási energiákat mozgósító, füstös-reszelős hangjáról, amelyet meglepően magas regiszterekben is nagy biztonsággal használt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.