kiállítás - AZ ISMERETLEN ISMERÕS

  • - kyt -
  • 2010. november 18.

Zene

Közel százezer darabos negatívgyűjteményét adta el még életében az Országos Széchényi Könyvtárnak - olvasom -, ennyiből kétségkívül kiállítások tömegét lehetne megtölteni. A Mai Manó Ház két emeletén elhelyezett kevesebb mint száz darab csak töredék, miközben keresztmetszet is.
Közel százezer darabos negatívgyûjteményét adta el még életében az Országos Széchényi Könyvtárnak - olvasom -, ennyibõl kétségkívül kiállítások tömegét lehetne megtölteni. A Mai Manó Ház két emeletén elhelyezett kevesebb mint száz darab csak töredék, miközben keresztmetszet is. Az 1890-ben született Escher Károly a nagy magyar fotográfusnemzedékhez tartozott, csak õt nem sodorták-kényszerítették külföldre a körülmények, mint késõbb híressé lett kollégáit. Életmûve újbóli bemutatását (több párhuzamos kiállításon is) születésének 120. évfordulója indokolja.

Jó rendezõi ötlet az a néhány, vitrinbe helyezett kép és irat, amely szekszárdi, majd budapesti környezetét mutatja be a gyerekkorától kezdve, amikor szivarosdobozból eszkábálta elsõ kameráját. Ráadásul korabeli fénymásolt újságokból tájékozódhatunk a biatorbágyi Matuska-merénylet elsõ híreirõl, melyekhez õ készített látványos fotókat. Ekkor már az Est Lapok munkatársa volt, miután lakatosinasból rajzoló, majd filmoperatõr lett. Újdonságnak számítottak híres szociofotói, a középosztályt sokkoló képei a mélységes nyomorról, pincelakásokról, guberálókról, üvöltve éneklõ vak hegedûs koldusról. De ez nem jelentett elkülöníthetõ korszakot az életében, változatlanul otthonosan mozgott a napos oldalon, a színészek, vezetõ politikusok (a pantallóban, kötött mellényben füvet nyíró Bárdossy László, az öltözõjében izguló Bajor Gizi, a kiskutyákat fényképezõ Jávor Pál) világában. Jó szemét, gyors helyzetlátását egy gólyaként az esernyõjére támaszkodva magyarázó úr, a zsúfolt korzó vagy a lovas lócitromgyûjtõ "díszkíséretének" a képe mutatja. Az, hogy az ötvenes években a Várostervezési Intézet fotósa lett, egyfajta háttérbe húzódásra utal, mindenesetre ebbõl az idõszakból már nincsenek képek a kiállításon. Viszont egyfajta "kegydíjként" õ restaurálhatta a híres Petõfi-dagerrotípiát.

Magyar Fotográfusok Háza, Bp. VI., Nagymezõ u. 20., nyitva: december 12-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk