A fényképezõgép a vihar kitörése elõtti pillanatokat rögzíti a nácizmus hatalomra jutása elõtti Berlinben. A szerzõ a harmincas évek elején itt tanított angolt. Könnyeden, önironikusan számol be mindennapjairól, barátairól, tanítványairól. Például leírja fõbérlõje, Fräulein Schroeder lakását, ahol rajta kívül még négy albérlõ lakik, köztük Fräulein Mayr: "Én bajor vagyok, és egy bajor sohasem tudja elfelejteni, ha megsértették." Most épp a lenti szomszédasszony sértette meg, aki ráadásul zsidó. A kisasszony névtelen levelet ír a hölgy kérõjének... A rügeni strandon a nyaralók zászlócskákat tûznek a homoksánccal körbekerített strandszékükre: ott a náci lobogó is. Az egyik fejezetben megismerünk egy zsidó családot: Bernhard nem tûr játék katonákat és játék puskákat a cég üzletében, ami elõtt nemsokára egyenruhás SA-legények állnak, a vásárlókat eltanácsolandó.
A gép a magáneseményeket fényképezi, a képeken a történelem látszik: a sebesült lábujj és a kerti parti helyén a "pusztulás elõtti jelmezes fõpróba". A mû - Réz Ádám kiválóan fordította magyarra - 1972-ben már megjelent nálunk. Érdemes újraolvasni.
Fordította: Réz Ádám. Európa, 2008, 300 oldal, 2500 Ft
*****
