könyv - JOHN HART: ELVESZETT REMÉNY

  • - ts -
  • 2011. március 24.

Zene

A kortárs amerikai bűnügyi regény, de talán érzékletesebb, ha thrillert mondunk, távolról sem gátlásos voltáról ismerszik meg, inkább az ellenkezőjéről: ha nem tartanának be bizonyos műfaji szabályokat, nyugodtan horrornak is hívhatnánk reprezentánsai többségét. S van még egy feltűnő közös vonása az újmódi iránynak: a gyerekek fokozott veszélynek vannak kitéve benne, nem ritkán a kárukra követnek el súlyosabbnál súlyosabb disznóságokat - másik gyerekek, de mégis inkább a felnőttek.
A kortárs amerikai bûnügyi regény, de talán érzékletesebb, ha thrillert mondunk, távolról sem gátlásos voltáról ismerszik meg, inkább az ellenkezõjérõl: ha nem tartanának be bizonyos mûfaji szabályokat, nyugodtan horrornak is hívhatnánk reprezentánsai többségét. S van még egy feltûnõ közös vonása az újmódi iránynak: a gyerekek fokozott veszélynek vannak kitéve benne, nem ritkán a kárukra követnek el súlyosabbnál súlyosabb disznóságokat - másik gyerekek, de mégis inkább a felnõttek. Ilyet klasszikus krimi soha nem engedett meg magának.

Az Elveszett remény ebbõl a szörnyû világból is sötét tónusaival ragyog ki, súlyos beteg minden szereplõje, pszichopaták, szociopaták és ahány pata csak megfordul az orvosi lexikonban, az itt mind elõlép, rendszerint egy ajtó mögül, valami döfésre emelt éles tárggyal. Súlyosan terhelt, családját bûnösen elhanyagoló rendõr igyekszik megoldani maga elõl is titkolt szerelme kislányának elrablási ügyét - már egy éve, gyakorlatilag teljesen eredménytelenül. Az elveszett lányka tizenhárom éves ikertestvére pedig már az elsõ lapokon életre-halálra küzd egy óriási ragadozó madárral, úgy, hogy õ keresi a bajt, mászik föl, gyenge testit nem kímélve a fészekhez, abúzálni a fiókákat, hogy odacsalja azt a rémes dögöt. S még nekik kéne szorítanunk, hogy végül sikerrel teljesítsék könyörtelenül magukra mért küldetésüket. Idõközben a szereplõk egy része elhal a másik rész aktív közremûködésével, és persze visszatérnek a múlt árnyai is.

A végeredmény a debreceni Alföldi Nyomda - a szakágra messze nem jellemzõ - igényes kiszerelésében, a ma leggyakoribb nyelvi hibákat (többfrontos, reménytelen küzdelem a többes szám használatával, teljes tájékozatlanság az "ami" és az "amely" szavaink rejtelmeit tekintve és még pár ilyen kicsiség) híven tartalmazó fordításban elõadott, lendületes és hatékony nyomasztásügyi szakmunka.

Fordította: Szieberth Ádám. General Press, 2011, 396 oldal, 2500 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.