Könyv: Szoszó nincs többé (Edvard Radzinszkij: Sztálin)

  • - pki -
  • 1998. április 9.

Zene

Edvard Radzinszkij megszállottja a vastag, történelmi könyveknek, hétszáz oldal alatt képtelen megállni, azonban ezt a hétszáz oldalt képtelen megtölteni tényekkel. Sztálinról szóló könyvét, akár II. Miklósról, az utolsó cárról szólót, érdektelen, fárasztó visszaemlékezésekkel kezdi, például, hogy mit is mondott annak idején idősebb Radzinszkij a Vezérről.

Edvard Radzinszkij megszállottja a vastag, történelmi könyveknek, hétszáz oldal alatt képtelen megállni, azonban ezt a hétszáz oldalt képtelen megtölteni tényekkel. Sztálinról szóló könyvét, akár II. Miklósról, az utolsó cárról szólót, érdektelen, fárasztó visszaemlékezésekkel kezdi, például, hogy mit is mondott annak idején idősebb Radzinszkij a Vezérről.

A könyvből kiderül, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin, először Szoszó, majd Koba, majd Sztálin Koba és végül Sztálin néven egy nagyon gonosz ember volt, aki mindent megtett, hogy:

a) akkora hatalmat szerezzen, amekkorába belefér az egész világ, ha máshogy nem, legalább összehajtogatva;

b) megbüntesse a zsidókat, akik csak kereskednek, és még az ő taníttatását is segítették;

c) lemészárolja azokat, akik valaha is olyat mondtak (Leninről, Sztálin anyukájáról, a proletár forradalomról és Vagyim Sefnerről, akit pedig nem is ismert), hogy az neki nem tetszett.

Edvard Radzinszkij gyakorta próbálkozik irodalmi elemekkel könyvében; ezek részben feleslegesek, részben rosszak: "Bizony, Koba Sztálin egyáltalán nem szürke folt"; "Ezzel kezdetét veszi a végjáték" meg hasonlók. Ilyen slusszpoénokkal próbálja szellemesen befejezni a fejezeteket, de igyekezete még a Népszabadság Mozaik rovatának rövid híreit bevezető kiemelt hír általánosan rettenetes befejezését is alulmúlja.

Magáról Sztálinról egyébként nem tudunk meg semmi újat, legalábbis tényeket, ám számtalan felvetésről értesülünk, amit általában valamelyik levéltárban deliráló orosz muzsikok mesélnek a szerzőnek, vagy a szibériai hómezőkről írott levelekben üzenik meg hasonló idegállapotú, félig már medve, félig fenyő állagú nyugdíjasok.

Minden más - esetleges - információ elvész az unalmas szövegtengerben, de még ha maradna is valami az utolsó fejezetekre, azt már úgysem olvassa el senki, mert nagyjából a második világháború részletes ismertetése előtt mindenki leteszi a könyvet.

Csak reménykedem, hogy Soproni Andrásnak, a kötet fordítójának nincs szerepe ebben a végtelen unalomban, de legalább feljavítgathatta volna az olyan mondatokat, mint a "Nagy játékos ez a Koba"-szerű röhejes rettenet.

Európa Kiadó, 1997, 707 oldal

- pki -

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.

Feláldozhatók

Az EU elvileg olyan, szociális célú kormányzati erő­feszítéseket is támogat, amelyek célja a társadalom peremén élők életesélyeinek a javítása. Ám Orbán Brüsszellel vívott öncélú és öngyilkos háborúsdija ezeket a kifizetéseket is hátráltatja: durván 260 milliárd erre szánt forint lóg a levegőben. Pedig a magyar kormány a pedagógusok béremelését is ehhez a forráshoz köti.