lemez - ROBERT BABICZ: IMMORTAL CHANGES

  • - minek -
  • 2010. április 22.

Zene

A lengyel születésű, de gyerekkorától német környezetben felnőtt (mostanság éppen Kölnben élő és alkotó) Babicz rég ismert delikvens a nemzetközi techno/house világban. A kilencvenes évek elején, még Rob Acid (továbbá Acid Warrior, Department of Dance, s valahány név a naptárban...) álcájában sikerrel aknázta ki az acid house hullámot, s teremtette meg saját legendáját.
A lengyel születésû, de gyerekkorától német környezetben felnõtt (mostanság éppen Kölnben élõ és alkotó) Babicz rég ismert delikvens a nemzetközi techno/house világban. A kilencvenes évek elején, még Rob Acid (továbbá Acid Warrior, Department of Dance, s valahány név a naptárban...) álcájában sikerrel aknázta ki az acid house hullámot, s teremtette meg saját legendáját. A késõbbiekben csinált õ az ambientbe hajló kísérleti elektronikától (két album a legendás Mille Plateaux kiadónál) a minimalista technóig (többek között Athlon Inc. néven) mindent: az évek során mérhetetlen mennyiségû elektronikus tánczene került ki a keze közül, az utóbbi idõkben már kizárólag saját, márkavédjeggyé nemesült neve alatt.

Idei albuma sajátos kísérlet a szerves és szintetikus hangzások ötvözésére: Babiczot ezúttal egy komplett zenekar (három gitáros, basszer, vonósok, szaxofonista és még két vokalista) segítette, amihez persze a szerzõ hozzátette a maga hol kíméletlenül dörömbölõ, hol puhán simuló elektronikus alapjait. A szándékoltan kaleidoszkópszerû szerkesztés a hatások és intuíciók egyfajta lenyomatává teszi az albumot: akad itt számos ambientbe hajló darab, kis dzsesszes stich, mutáns dub (Meet The Blue Elephant), lüktetõ, savazós funky groove (Out Of Order), s végeredményben kevés igazi telivér klubzene (a döngölõs Darkflower ki is lóg a sorból). Babicz ezúttal inkább az otthon (és afterben) utazók, mintsem a partiállatok számára készített lemezt - az új zeneanyag kellemesen változatos, de azért sok izgalmat ne várjunk tõle.

Systematic/Deep Distribution, 2010

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”