Lemez: Felkapaszkodni (Herbie Mann & Sona Terra: Eastern European Roots)

  • 2001. november 15.

Zene

Adzsesszben mostanában ritkábban lehet fuvolát hallani. Ha jól emlékszem, még a hetvenes években csendesült el, addig azonban volt vagy húsz erős éve, például Roland Kirknek, Charles Lloydnak, Joe Farrellnek, Jeremy Steignek és persze Herbie Mann-nek köszönhetően. ´t 1959-től tizenhárom éven át választották az év legjobb fuvolásának a Down Beat olvasói, és szerintem nem is tették rosszul - bár a lemezei közül nekem csak a (Supraphon-licencű) Memphis Underground volt meg akkoriban. Aztán, mondom, jött a recesszió; így hát amikor most utolért a kelet-európai gyökere, néhány hétig hagytam, hogy kifújja magát a polcomon.
Adzsesszben mostanában ritkábban lehet fuvolát hallani. Ha jól emlékszem, még a hetvenes években csendesült el, addig azonban volt vagy húsz erős éve, például Roland Kirknek, Charles Lloydnak, Joe Farrellnek, Jeremy Steignek és persze Herbie Mann-nek köszönhetően. ´t 1959-től tizenhárom éven át választották az év legjobb fuvolásának a Down Beat olvasói, és szerintem nem is tették rosszul - bár a lemezei közül nekem csak a (Supraphon-licencű) Memphis Underground volt meg akkoriban. Aztán, mondom, jött a recesszió; így hát amikor most utolért a kelet-európai gyökere, néhány hétig hagytam, hogy kifújja magát a polcomon.

Aztán ugyancsak megilletődtem. Pusztán a népzenei fordulatnak persze nincsen különösebb hírértéke Herbie Mann műveiben. Az etnodzsessz vagy a world music fogalma még semmit nem mondott, amikor ő már kubai, afrikai, közel- és távol-keleti motívumokkal, hangszerekkel, muzsikusokkal dolgozott. Különösen a brazil kapcsolatai voltak tartósak: a Do The Bossa Nova With Herbie Mann és a Herbie Mann-Joao Gilberto-Antonio Carlos Jobim albumokat a hatvanas, a Jasil Brasst és az Opalescence-t a nyolcvanas, az America Brasilt a kilencvenes években vette fel. Ám ez a kelet-európai szél most máshogyan, máshonnan fúj. 1996-ban, amikor kiderült, hogy prosztatarákja van, a hatvanhat éves Herbert Jay Solomon rádöbbent, hogy mégsem annyira multikulturalista, mint amennyire - anyai ágon - bukovinai zsidó. És talán arra is rádöbbent, milyen jók lehetnek ezek a gyökerek - felkapaszkodni rajtuk a mennyországba.

Azóta öt év telt el, s miután Herbie túlesett a sugárkezelésen, Sona Terra néven új zenekart alapított, és megindult mifelénk. Életében először látogatott Kelet-Európába tavaly, hanem akkor megfordult Magyarországon is, s mi több: összejött Borbély Mihály zenekarával. Ennek az anyagnak az egyik legerősebb darabja, amit akkor - Jelek címmel - együtt vettek fel; a többi Santa Fében rögzült, a Sona Terrával.

Herbie azon volt, hogy bebizonyítsa: az ő kelet-európai hagyományának a mélyén éppolyan szenvedélyű az öröm, mint a fájdalom. A pattogósabb, könnyebb dolgok azonban nyomtalanul szállnak el az albumról, sajnos a Magyar Dreams is, akár a buborék... Emlékezetessé inkább az a megrendültség, az a nagyszerű melankólia válik, amely éppúgy megközelíthető a brooklyni születésű Herbie aktuális, mint a bukovinai zsidók vagy a Balkánon vándorló romák egyetemes sorsa felől (Gypsy Jazz, Gelem Gelem). Azok perceiben szólal meg a legsúlyosabban-érvényesebben Herbie akusztikus - gitár-cimbalom-harmonika-bőgő-dob felállású - zenekara, és onnan már a fuvoláról sem csupán múlt időben ajánlott beszélni.

Hanem inkább nagyon ajánlott: hallgatni.

Marton László Távolodó

Herbie Mann Music, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.