mi a kotta?

Nekik nyolc

  • mi a kotta
  • 2014. február 9.

Zene

"Mondja: miért nincs tizenhetedik Lajos? Van egy tizenhatodik Lajos és egy tizennyolcadik Lajos. Miért nincs tizenhetedik?" A Játék a kastélyban oktondi Titkára firtatja ily naivan az egyszerre dinasztikus és bútortörténeti érdekű kérdést, s hasonlóképpen csodálkozhat rá a jámbor emberfia arra is, hogy a komolyzenében vajon miért találunk számos nevezetes oktettet, ellenben valamirevaló nonett alig akad. (A decettről, ugye, már nem is beszélve.)

E nyolcasok gazdag sorából, közelebbről az oktettirodalom utolsó századából válogatja programját a Concerto Budapest pénteki koncertjére (BMC, január 10., fél kilenc). A Rácz Zoltán által igazítandó esten az 1923-as évből két nyolcszereplős kompozíció is felhangzik majd: Stravinsky Oktettje a zeneszerző neoklasszicista korszakának kezdetéről, valamint az elektronikus zene majdani atyja, Edgard Varése Octandre című szerzeménye.

Pénteken a Nemzeti Filharmonikus Zenekar téli Brahms-sorozata is új estéhez érkezik majd el, csupa slágerszámmal, a III. szimfóniával, a Haydn-variációkkal és a B-dúr zongoraversennyel, ez utóbbiban pedig Ránki Dezső szólójával, Kocsis Zoltán vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, január 10., fél nyolc). Négy nappal később pedig már a sorozatzáró este következik (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc), immár Kovács János dirigálásával, s a második részben a IV. szimfóniával. A mű 1885-ös ősbemutatóját hallván Hugo Wolf ily epésen fogalmazott: "az ötlet nélküli komponálás művészete egyértelműen Brahmsban találta meg legméltóbb képviselőjét". A szimfóniát megelőző első koncertrészben pedig a Hegedűverseny mellett egy vegyeskari-zenekari kompozíció, a Nemzeti Énekkar közreműködését is igénylő Párkák éneke is ott szerepel majd a műsoron, Goethe Iphigéniájának sorait eldalolva:

"Reszkessen az égtől

az emberi faj,

Mert istenek őrzik

örök kezeikben

a Lét jogarát

s élnek vele kedvre.

Reszkessen ezerszer

kit ők fölemelnek!

Fellegen, ormokon

arany asztalok állnak

s székek sora körben." (Babits Mihály fordítása)

Újra egy negyedik szimfónia, de immár Beethovené zárja majd a MÁV Szimfonikus Zenekar csütörtöki koncertjét is, ahol izgalmas feladat vár a nagyszerű Rost Andreára (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc). Alban Berg Hét korai dalát fogja énekelni ugyanis, itt nagyzenekari kísérettel szólaltatva meg a dalciklust, amit szombaton, Oláh Kálmánnal közös estjén zongorakíséret mellett ad elő (Zeneakadémia, január 12., fél nyolc). Két Korngold-szám is szerepel majd a vasutasok Kesselyák Gergely vezényelte hangversenyén, köztük az az operettdallamokat ki- és összejátszó Straussiana, amely több helyütt is a keringőkirály egyetlen operájának, a Pázmán lovagnak a motívumait idézi. Számunkra többszörösen is érdekes lehet a Károly Róbert királyunkat felléptető Strauss-mű, elvégre a Pázmán lovag - amúgy általánosan kárhoztatott - librettóját magyar szerző, A csókkal egykoron nemzetközi feltűnést keltett, de mára elfeledett Dóczy Lajos írta, méghozzá Arany János azonos című víg balladája nyomán.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.