E nyolcasok gazdag sorából, közelebbről az oktettirodalom utolsó századából válogatja programját a Concerto Budapest pénteki koncertjére (BMC, január 10., fél kilenc). A Rácz Zoltán által igazítandó esten az 1923-as évből két nyolcszereplős kompozíció is felhangzik majd: Stravinsky Oktettje a zeneszerző neoklasszicista korszakának kezdetéről, valamint az elektronikus zene majdani atyja, Edgard Varése Octandre című szerzeménye.
Pénteken a Nemzeti Filharmonikus Zenekar téli Brahms-sorozata is új estéhez érkezik majd el, csupa slágerszámmal, a III. szimfóniával, a Haydn-variációkkal és a B-dúr zongoraversennyel, ez utóbbiban pedig Ránki Dezső szólójával, Kocsis Zoltán vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, január 10., fél nyolc). Négy nappal később pedig már a sorozatzáró este következik (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc), immár Kovács János dirigálásával, s a második részben a IV. szimfóniával. A mű 1885-ös ősbemutatóját hallván Hugo Wolf ily epésen fogalmazott: "az ötlet nélküli komponálás művészete egyértelműen Brahmsban találta meg legméltóbb képviselőjét". A szimfóniát megelőző első koncertrészben pedig a Hegedűverseny mellett egy vegyeskari-zenekari kompozíció, a Nemzeti Énekkar közreműködését is igénylő Párkák éneke is ott szerepel majd a műsoron, Goethe Iphigéniájának sorait eldalolva:
"Reszkessen az égtől
az emberi faj,
Mert istenek őrzik
örök kezeikben
a Lét jogarát
s élnek vele kedvre.
Reszkessen ezerszer
kit ők fölemelnek!
Fellegen, ormokon
arany asztalok állnak
s székek sora körben." (Babits Mihály fordítása)
Újra egy negyedik szimfónia, de immár Beethovené zárja majd a MÁV Szimfonikus Zenekar csütörtöki koncertjét is, ahol izgalmas feladat vár a nagyszerű Rost Andreára (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc). Alban Berg Hét korai dalát fogja énekelni ugyanis, itt nagyzenekari kísérettel szólaltatva meg a dalciklust, amit szombaton, Oláh Kálmánnal közös estjén zongorakíséret mellett ad elő (Zeneakadémia, január 12., fél nyolc). Két Korngold-szám is szerepel majd a vasutasok Kesselyák Gergely vezényelte hangversenyén, köztük az az operettdallamokat ki- és összejátszó Straussiana, amely több helyütt is a keringőkirály egyetlen operájának, a Pázmán lovagnak a motívumait idézi. Számunkra többszörösen is érdekes lehet a Károly Róbert királyunkat felléptető Strauss-mű, elvégre a Pázmán lovag - amúgy általánosan kárhoztatott - librettóját magyar szerző, A csókkal egykoron nemzetközi feltűnést keltett, de mára elfeledett Dóczy Lajos írta, méghozzá Arany János azonos című víg balladája nyomán.
