mi a kotta?

Nekik nyolc

  • mi a kotta
  • 2014. február 9.

Zene

"Mondja: miért nincs tizenhetedik Lajos? Van egy tizenhatodik Lajos és egy tizennyolcadik Lajos. Miért nincs tizenhetedik?" A Játék a kastélyban oktondi Titkára firtatja ily naivan az egyszerre dinasztikus és bútortörténeti érdekű kérdést, s hasonlóképpen csodálkozhat rá a jámbor emberfia arra is, hogy a komolyzenében vajon miért találunk számos nevezetes oktettet, ellenben valamirevaló nonett alig akad. (A decettről, ugye, már nem is beszélve.)

E nyolcasok gazdag sorából, közelebbről az oktettirodalom utolsó századából válogatja programját a Concerto Budapest pénteki koncertjére (BMC, január 10., fél kilenc). A Rácz Zoltán által igazítandó esten az 1923-as évből két nyolcszereplős kompozíció is felhangzik majd: Stravinsky Oktettje a zeneszerző neoklasszicista korszakának kezdetéről, valamint az elektronikus zene majdani atyja, Edgard Varése Octandre című szerzeménye.

Pénteken a Nemzeti Filharmonikus Zenekar téli Brahms-sorozata is új estéhez érkezik majd el, csupa slágerszámmal, a III. szimfóniával, a Haydn-variációkkal és a B-dúr zongoraversennyel, ez utóbbiban pedig Ránki Dezső szólójával, Kocsis Zoltán vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, január 10., fél nyolc). Négy nappal később pedig már a sorozatzáró este következik (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc), immár Kovács János dirigálásával, s a második részben a IV. szimfóniával. A mű 1885-ös ősbemutatóját hallván Hugo Wolf ily epésen fogalmazott: "az ötlet nélküli komponálás művészete egyértelműen Brahmsban találta meg legméltóbb képviselőjét". A szimfóniát megelőző első koncertrészben pedig a Hegedűverseny mellett egy vegyeskari-zenekari kompozíció, a Nemzeti Énekkar közreműködését is igénylő Párkák éneke is ott szerepel majd a műsoron, Goethe Iphigéniájának sorait eldalolva:

"Reszkessen az égtől

az emberi faj,

Mert istenek őrzik

örök kezeikben

a Lét jogarát

s élnek vele kedvre.

Reszkessen ezerszer

kit ők fölemelnek!

Fellegen, ormokon

arany asztalok állnak

s székek sora körben." (Babits Mihály fordítása)

Újra egy negyedik szimfónia, de immár Beethovené zárja majd a MÁV Szimfonikus Zenekar csütörtöki koncertjét is, ahol izgalmas feladat vár a nagyszerű Rost Andreára (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc). Alban Berg Hét korai dalát fogja énekelni ugyanis, itt nagyzenekari kísérettel szólaltatva meg a dalciklust, amit szombaton, Oláh Kálmánnal közös estjén zongorakíséret mellett ad elő (Zeneakadémia, január 12., fél nyolc). Két Korngold-szám is szerepel majd a vasutasok Kesselyák Gergely vezényelte hangversenyén, köztük az az operettdallamokat ki- és összejátszó Straussiana, amely több helyütt is a keringőkirály egyetlen operájának, a Pázmán lovagnak a motívumait idézi. Számunkra többszörösen is érdekes lehet a Károly Róbert királyunkat felléptető Strauss-mű, elvégre a Pázmán lovag - amúgy általánosan kárhoztatott - librettóját magyar szerző, A csókkal egykoron nemzetközi feltűnést keltett, de mára elfeledett Dóczy Lajos írta, méghozzá Arany János azonos című víg balladája nyomán.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.