TAVASZ! - Interjú

„Mint a szagos radír”

Szabó Tamás szájharmonikás

Zene

Húsz év kihagyás után, mindössze egy alkalommal lép fel a Palermo Boogie Gang. A nyolcvanas–kilencvenes évek talán legjelentősebb hazai blueszenekarát az áprilisi Veszprém Blues Fesztiválra sikerült összetrombitálni. Szabó Tamás szájharmonikással az együttes sikereiről és kudarcairól beszélgettünk a fellépés kapcsán, és szóba került az is, hogy komoly hangszer-e a szájharmonika.

Magyar Narancs: Minek köszönhető, hogy ennyi idő után újra összeálltatok?

Szabó Tamás: Soha nem mondtuk, hogy megszűnt a zenekar, egyszerűen csak elfáradtunk húsz évvel ezelőtt. Akkoriban háromszáz koncertet adtunk egy évben, az összezártság, az állandó együttlét miatt nem akartuk folytatni. De nem volt harag, és azután is együtt dolgoztunk, miután szétmentünk, csak nem Palermo Boogie Gang néven, vagy nem pontosan ugyanabban a felállásban. A mostani eseményre sem úgy tekintek, hogy újra összeálltunk, inkább úgy, hogy olyan koncertet adunk, ami a múltat idézi: azokat a számokat játsszuk el, amelyeket már régóta nem játszottunk. Ezért mondtuk azt is, hogy kizárólag erre az egy alkalomra vesszük elő a régi dolgokat, és a továbbiakban nem akarunk ezzel foglalkozni. Lesz egy koncert, amelyen megmutatjuk, hogy ilyenek is voltunk, aztán két héttel később már ugyanúgy játszom a többiekkel a mostani formációkban, a szokásos módon. A veszprémi koncertet 2011-ben elhunyt basszusgitárosunknak, Kepes Róbertnek ajánljuk.

MN: Neked mennyire hiányzott egy ilyen fellépés?

SZT: Nem az csigázott fel, hogy felidézzük a régi időket. Inkább az, hogy jó lenne bizonyos számokat újra eljátszani.

MN: Noha Fekete Jenő gitárossal ti vagytok a zenekar frontemberei, kevesen tudják, hogy nem vagy alapító tag. Hogyan kerültél a Palermo Boogie Gangbe?

SZT: Nem könnyű röviden elmesélni a zenekar megalakulásának történetét. Az alapító tag Hagyó Béla gitáros-énekes-szájharmonikás volt a nyolcvanas évek elején. Béla a Kisképzőbe járt (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium, akkor szakközépiskola – L. T.), ahonnan akkoriban egy sor underground zenei kezdeményezés indult. Béla kitalálta, hogy bluesokat fog játszani többek között Fekete Jenővel, majd később Sykora Tamással. Eleinte egyedül vagy duóban lépett fel, később különféle zenészek csatlakoztak hozzá, például Dénes József „Dönci”, Gyenge Lajos vagy Helyes Gábor. Csak a Palermo Boogie Gang név volt az állandó, a zenekari tagok nem. Én úgy keveredtem bele, hogy Hagyó Bélát ismertem, ő hozott össze Fekete Jenővel. Béla sok mindent tanított nekem a harmonikázásról, azonban pár év után megnősült, és Németországba költözött. Csak ezután jött létre az a felállás Fekete Jenővel, Kepes Róberttel, Bacsa Gyula billentyűssel és velem, ami nagyobb körben is ismertté vált, és tizenöt évig együtt maradt. Eközben csak a dobosok cserélődtek, és persze megszámlálhatatlan vendégzenésszel is játszottunk. Eleinte Claptomán volt ennek a formációnak a neve, a Palermo Boogie Gang nevet csak később, 1988 körül vettük elő újra Béla jóváhagyásával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.