Magyar Narancs: 1987-ben, tizenévesen alapítottátok a Kinopuskint. Milyen zenei élet volt akkoriban Balassagyarmaton?
Csach Gábor: Balassagyarmat ősi popzenei bástya, Rózsavölgyi Márk itt született, szóval a csárdás is gyarmati találmány. A rakendroll is korán megjelent, a hetvenes évek elején már voltak hippizenekarok saját dalokkal: a Newman Group vagy a Pénisz, mely utóbbit a rendőrség miatt Penésznek kellett hívni. Mi a negyedik zenekar-alapítási hullámba estünk bele a nyolcvanas évek végén, amikor nagyon eklektikus zenék voltak Balassagyarmaton, de az undergroundban mi voltunk az elsők. A Bizottság és az ős-Bikini lemezeitől, mint városi bolondok, padlót fogtunk, evidencia volt zenekart alapítani. A nyolcvanas évek végén és pláne a kilencvenes évek elején pezsgő klubélet volt az országban. Művházak mindenhol, a Fidesz Narancs Klub hálózata hatalmas volt, szóval rengeteg helyen lehetett koncertezni. Balassagyarmaton a mai napig létezik a Rock Táncház, amely ugyanolyan fogalom, mint a veszprémi Enyhe Fintor, vagy a már nem létező pécsi Gyár. ’89-ben már a Fekete Lyukban, majd a Tilosban játszottunk. Nem csak odahaza volt klubunk, de Salgótarjánban is.
MN: Elég gigászi volt az első felállásotok, rézfúvósokkal, vokalistákkal. Egy baráti társaság volt?
CSG: Persze. Kilencen voltunk, két Barkasszal jártunk koncertezni, komplett mozigéppel. Régi szocialista híradókat vetítettünk – ezeknek el lehetett csórni a kópiáját –, aztán átszakadt a vászon, és kezdődött a koncert. Ez nagyjából egy évig tartott. Drága volt ennyi embert utaztatni, ezért ’93-ra négy főre és egy Zsigulira szűkült a felállás.
MN: A második lemeztől egyre technikásabb lett a zenétek, a harmadikra, a Cinema Vendettára pedig már a funk és a jazz-rock is hangsúlyossá vált. Honnan jött a funkőrület?
CSG: Mindig is bírtuk ezeket a zenéket, csak játszani nem tudtuk. Szerettük James Brownt, Zappát, meg Johnny Guitar Watsont. Aztán a második lemezre, az Aha Oe Feiire jött egy kiváló dobos és egy basszusgitáros, Gonda János és Katona Pál. Ennek köszönhetően teret nyert a zenénkben a funky és a jazz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
