mi a kotta?

Nem kormányoz

  • mi a kotta
  • 2023. július 19.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/29. hétre

„A Polgári engedetlenségről szóló esszéje elején Thoreau az alábbiakat idézi: »Az a legjobb kormányzat, amelyik egyáltalán nem kormányoz.« Majd hozzáteszi: »És ha az emberek felkészültek lesznek rá, az lesz majd az ő kormányuk.« Sok zenész készen van már. Számos zenei példánk van a gyakorlati anarchiáról. A zene meghatározatlan szólamokból áll, amelyek egymáshoz való viszonya nincs rögzítve (nincsen partitúrája). Zene, notáció nélkül. A próbáinkon nincsen karmester. (…) A zenészek kormányzat nélkül is boldogulnak. Mint az érett gyümölcsök (s ezzel a Thoreau írásának végén lévő metaforára utalnék), melyek lehullanak a fáról.”

Így írt John Cage az általa elképzelt, ideális zenélési módról A csend című könyvében. Nagyon ritkán valósul meg valami ilyesmi – a Fesztivál Akadémia koncertjén azonban belekóstolhatunk a cage-i esztétikába, hiszen az otthon talált, tetszőlegesen válogatott tárgyakra „írott” Living Room Music is elhangzik. Aztán ismerősebb repertoár felé lépünk – Arenszkij-vonósnégyes, Brahms és Dvořák –, de ritkaság gyanánt, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin kurátori munkájának hála Ligeti és Leclair művei is felcsendülnek (Zeneakadémia, július 21., hét óra). A gazdag felhozatalt kínáló fesztiválról hadd ajánljuk még a Bartók-napot, az egész napos program végén pedig a Pannon Filharmonikusok koncertjét, amelyen négy versenymű is elhangzik Vilde Frang, Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov és Sunwook Kim előadásában (Zeneakadémia, július 22., hét óra). Másnap, immár a zárókoncerten Szalóki Ágnessel, a Parno Graszttal és a Söndörgővel búcsúznak a fesztiválcsinálók. A pontot azonban Brahms h-moll klarinétötösével teszik ki a végére (Zeneakadémia, július 23., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.