mi a kotta?

Normális géniusz

  • mi a kotta
  • 2023. június 28.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/26. hétre

„Bach zenéje nem egy rendellenes érzés­világú, szokatlan lélekből fakad, hanem egy nemes, jó embert mutat meg nekünk, aki csak annyiban géniusz, hogy a normális emberi tulajdonságok benne fokozott mértékben vannak meg. Ilyen ember volt Bach. Szerelme egészséges szerelem volt, megházasodott. Nagyon szerethette a feleségét, és zavartalan boldogságban élhetett, mert zenéjében a szerelem hangjait hiába keressük; viszont két házasságából húsz gyermeke született. (…) Bach muzsikája jó, és a legnagyobb mértékben érdeklő. Hiányzik belőle a dallamoknak közönséges értelemben vett érdekessége.

A Bach-melódiák nem másznak a fülünkbe. Ez a művészet fölül áll azon, hogy egyik vagy másik tekintetben túlsúlyt engedjen a művészi elemek egyikének vagy másikának. Melódia, ritmus, harmónia – ezek az elemek. Bachnál egyenlően fontos mindenik.”

Így írt Csáth Géza a zeneszerzőről, a legnagyobb muzsikusnak nevezve őt a zeneszerzők között, aki „mindenkinek tele marokkal kínálja a kincseit”. Vitatkozni lehet, jobbat mondani aligha. De lendüljünk túl a szuperlatívuszokon, ha a héten folytatódik a Budavári Bach Fesztivál. Pénteken Pálúr János orgonaművész a növendékeivel ad közös koncertet, és aligha hagyják ki a kétes szerzőségű d-moll toccata és fúgát a műsorból (Budavári evangélikus templom, június 30., hét óra). Vasárnap két régizenész, Yiliam López blockflöte- és Bernhard Grobbel orgonajátékos szonátázik ugyanitt (június 2., hét óra), hétfőn pedig Ábrahám Márta szólóhegedűjétől csilingel a templom (július 3., hét óra). A koncertsorozatot Tegyei Zoltán billentyűs estje zárja, aki a csembalóhoz és az orgonához egyaránt odaül, az előbbin az Esz-dúr francia szvitet játssza el (július 4., hét óra). A végén pedig szűrje le mindenki, hogy igaza volt-e Csáthnak – az mindenesetre árulkodó, hogy a téma szakértői szerint a mesterséges intelligencia szoftverek Bach matematikai elveken nyugvó, mégis mélyen emberi zenéjén igazodnak el a leghamarabb.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.