mi a kotta?

Normális géniusz

  • mi a kotta
  • 2023. június 28.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/26. hétre

„Bach zenéje nem egy rendellenes érzés­világú, szokatlan lélekből fakad, hanem egy nemes, jó embert mutat meg nekünk, aki csak annyiban géniusz, hogy a normális emberi tulajdonságok benne fokozott mértékben vannak meg. Ilyen ember volt Bach. Szerelme egészséges szerelem volt, megházasodott. Nagyon szerethette a feleségét, és zavartalan boldogságban élhetett, mert zenéjében a szerelem hangjait hiába keressük; viszont két házasságából húsz gyermeke született. (…) Bach muzsikája jó, és a legnagyobb mértékben érdeklő. Hiányzik belőle a dallamoknak közönséges értelemben vett érdekessége.

A Bach-melódiák nem másznak a fülünkbe. Ez a művészet fölül áll azon, hogy egyik vagy másik tekintetben túlsúlyt engedjen a művészi elemek egyikének vagy másikának. Melódia, ritmus, harmónia – ezek az elemek. Bachnál egyenlően fontos mindenik.”

Így írt Csáth Géza a zeneszerzőről, a legnagyobb muzsikusnak nevezve őt a zeneszerzők között, aki „mindenkinek tele marokkal kínálja a kincseit”. Vitatkozni lehet, jobbat mondani aligha. De lendüljünk túl a szuperlatívuszokon, ha a héten folytatódik a Budavári Bach Fesztivál. Pénteken Pálúr János orgonaművész a növendékeivel ad közös koncertet, és aligha hagyják ki a kétes szerzőségű d-moll toccata és fúgát a műsorból (Budavári evangélikus templom, június 30., hét óra). Vasárnap két régizenész, Yiliam López blockflöte- és Bernhard Grobbel orgonajátékos szonátázik ugyanitt (június 2., hét óra), hétfőn pedig Ábrahám Márta szólóhegedűjétől csilingel a templom (július 3., hét óra). A koncertsorozatot Tegyei Zoltán billentyűs estje zárja, aki a csembalóhoz és az orgonához egyaránt odaül, az előbbin az Esz-dúr francia szvitet játssza el (július 4., hét óra). A végén pedig szűrje le mindenki, hogy igaza volt-e Csáthnak – az mindenesetre árulkodó, hogy a téma szakértői szerint a mesterséges intelligencia szoftverek Bach matematikai elveken nyugvó, mégis mélyen emberi zenéjén igazodnak el a leghamarabb.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.