mi a kotta?

Ődöngő tangó

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/27. hétre

„…nem azért becsülöm Kodályt, mint a legjobb magyar zenészt, mert barátom, hanem azért lett egyetlen barátommá, mert (nagyszerű emberi kvalitásaitól eltekintve) a legjobb magyar zenész. Hogy e barátság hasznának legjavát én láttam, és nem Kodály, ez újból csak az ő nagyszerű képességeit és félreálló önzetlenségét bizonyítja. Küzdelmeket nem éppen nélkülöző pályámon mindenkor bátran és nyíltan mellém állott, soha fáradságot nem kímélt, ha érvényesülésemről volt szó.”

Így írt Bartók Béla arról a véd- és dacszövetségről, amely sok művészbarátsággal ellentétben sohasem bicsaklott meg. Természetesen Kodály-művet is hallunk – a Székely fonó részletét –, máskülönben kelet és nyugat közötti dallamvándorlást ígér a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje, amelyen Horti Lilla énekel szólót, aki szinte a Budapesti Wagner-napokról érkezik. A műsor francia és olasz zeneszerzői mellett a gyakran elhanyagolt Veress Sándor neve is figyelmet érdemel (Óbudai Társaskör, július 5., nyolc óra).

A tangó nagykövetei is tiszteletüket teszik a budapesti forróságban. A Quinteto Astor Piazzolla 1998-ban alakult öt kiváló virtuóz muzsikussal és azzal a bevallott céllal, hogy Buenos Aires zenei tájképét a lehető legtöbb helyen újraalkossák a világban. Az argentin zeneszerző szinte védjeggyé vált hangszerelése a bandoneon, hegedű, zongora, elektromos gitár és nagybőgő részvételével játszó kvintett, enélkül nincsen nuevo tango sem. A kvintett hangversenyére négy sorlemezükkel érdemes hangolódni (Magyar Zene Háza, július 9., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.