Jordan Cardy alias Rat Boy tavaly tűnt fel, amikor megkapta az „NME legjobb új előadója” díjat, így a 21 éves tehetség már ezzel a zsebében jelentethette meg első albumát. A Scumról elsőre az „eklektikus” ugrik be: van itt minden, mint a vásárban, leginkább dallamos pop-punk hiphop szövegeléssel meghintve. Okos döntés volt Jordan/Rat részéről, hogy a Revolution című dal volt az album beharangozó kislemeze, hiszen ez a szám valóban összefoglalja a Scum jellegzetességeit. A verzék a Beastie Boysot idézik, a refrénről pedig a kaliforniai punk, főleg a korai Sum 41 ugrik be.
Ahogy a Revolution, úgy a lemez többi számának kritikus szövege is elsősorban a fiatalok kilátástalan helyzetére fókuszál, de például a Fake ID indie hangulatú zenei alapját hallván még a kiábrándító szöveg ellenére is – egy kizsebelés emlékét eleveníti fel – inkább valamiféle kellemes melankólia szállja meg a hallgatót. De Rat Boy különben sem csak a megmondóember szerepében tetszeleg. Olyan sablonos megoldásokat is bevállal (zenében és szövegben is), amelyek kimondottan slágergyanús dalokat eredményeznek. Ilyen a The Kooksra hajazó Laidback vagy éppen a banális rockklisékre épülő I’ll Be Waiting. Ám ezek a „slágerek” egyáltalán nem zavaróak, inkább változatosabbá, szerethetőbbé teszik az albumot.
Parlophone, 2017
