Interjú

„Sok minden van a páncélszekrényünkben”

Ian Astbury énekes

Zene

Nagyszerű koncertet adott a Budapest Parkban az immár négy évtizede létező The Cult. De a zenekar énekese nemcsak a színpadon, hanem a színfalak mögött is jókedvűnek bizonyult. A 61 éves angol rocksztár a legutóbbi lemezről, Brian Jonesról, David Bowie-ról és az Everton FC-ről is mesélt nekünk.

Magyar Narancs: Tavaly októberben jelent meg a 11. lemezetek, az Under the Midnight Sun, és részben ezt is a Rockfield stúdióban vettétek fel, akárcsak a legelső albumotokat, a Dreamtime-ot. Mi volt ennek az oka?

Ian Astbury: Semmilyen misztikus dolog nem volt mögötte. Ráadásul én végig otthon voltam, Los Angelesben, és onnan küldözgettem az éneksávjaimat. A Rockfield stúdió a producerünk, Tom Dalgety döntése volt, és valószínűleg azért, mert olcsón ki lehetett bérelni. De volt valami szabály is a Covid alatt, hogy csak távol eső helyeken volt szabad zenei tevékenységeket végezni. Nem sok olyan vidéki stúdió létezik, ahol rendelkezésre áll az a fajta technológia, amire nekünk szükségünk van. A többiek küldték onnan a fájlokat nekem, én pedig otthon egy hangmérnökkel dolgoztam rajtuk. Furcsa élmény volt, de bizonyos szempontból jobb volt így. Több idő maradt agyalni az ötleteken.

MN: Billy (Billy Duffy, a zenekar gitárosa – N. I.) több interjúban is elmondta, hogy szerinte ez egy európaiabb hangzású lemez lett. Szerinted is?

IA: Szerintem nem. De attól ő még gondolhatja így. Én 11 éves korom óta Észak-Amerikában élek, és nyilvánvaló, hogy rám az ottani dolgok hatnak a legjobban. Egyébként meg eléggé elmosódtak a különbségek Amerika és Európa között. Mindenki ugyanolyan ruhákat hord, ugyanazokat a kajákat eszi, ugyanazokat a műsorokat nézi. Oké, Európában más nyelveket beszélnek, de akkor is nagyon sok már az átfedés.

MN: Tom, a produceretek az album öt dalában is kapott társszerzői kreditet. A Cult lemezei esetében nem nagyon volt eddig jellemző, hogy külső dalszerzőt alkalmazzatok. Miért vontátok őt be a dalszerzésbe?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.