A szerk.

A didergő király

A szerk.

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Még ha az energiaválság miatti aggodalomra épp lenne is okunk, azt végképp nem érteni, mit akar legújabb erdőirtó rendeletével elérni a bolsonarói úton járó Orbán-rendszer. A bio­masszával fűtést a nemzet kályhása már tusnádfürdői beszédében felemlegette. Ez a gondolat öltött most testet abban a háborús veszélyhelyzet által lehetővé tett jogszabályban, amely az energiaellátás biztonságára hivatkozva megnyitotta a lehetőségét annak, hogy az amúgy a fakitermelésre rendelt téli időszakon kívül is tarra vágjanak eddig szigorúan védett, a hatályos – és a kissé már felhígított – erdőtörvény által is oltalmazott erdőket. A továbbiakban nem jár védelem a frissen telepített fiatal társulásoknak és a magról verődött fáknak sem, a lombok között fészkelő madarak, denevérek és egyéb, a NER számára hasznot nem hajtó, felesleges fajok pedig járulékos kárként könyvelendők el. Ha erdészek, biológusok, ökológusok vagy épp az erdőket féltő lakosok tiltakozni mernek, hamar le lesznek verve: ezek azt akarják, hogy több millió ember dideregjen, és tízezrek fagyjanak halálra!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.