A szerk.

Akire rámondják

A szerk.

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Magyar Péter ugyanis azért jelenti (vagy már jelentette is) fel a miniszterelnököt, mert Orbán és minden irányú kis vazallusai folyton leháborúpártizzák en général az ellenzéket. Márpedig sem ő, sem a pártja, sem a szimpatizánsai nem háborúpártiak.

Magyar ezen állítását két okból is kénytelenek vagyunk elfogadni. Az egyik az, hogy ami­óta az eszünket tudjuk, nem láttunk olyan élő magyar politikust, aki azzal igyekezett volna kivívni a szavazópolgárok bizalmát, hogy azt kiabálta volna, szavazzatok rám, s elintézek nektek egy háborút, újraválasztásom esetén többet is. Igény, meglehet, lenne az efféle tempóra.

A másik meg az, hogy alig bő egy hónapja pont ezeken a hasábokon jeleztük, hogy Magyar Péter bizonyos mondásai Ukrajnáról, s az ország honvédő háborújáról, nos, egy az egyben csengenek össze a legendásan „békepárti” Fidesz vonatkozó közléseivel. Ám ettől nekik még Magyar háborúpárti. Idézünk: Ukrajna „semmiben nem felel meg az európai uniós értékeknek, előírásoknak”, illetve a háború előtt Ukrajna lakosságának a többsége oroszul beszélt. De mondott olyat is (mármint Magyar), hogy Ukrajna földjének jelentős része nyugati kézben van, s persze az amerikai rakétatelepítés legendáját sem mulasztotta el valóságként prezentálni. Idézet vége, pedig tudnánk folytatni, de ebben a feljelentési történetben nem az a dermesztő, hogy milyen párti Magyar Péter, háború-, béke-, Tisza-, akármi, tök mindegy. S még csak nem is a feljelentés ténye. Hanem az, ahogy a feljelentés hírére üstöllést előcsúszott valahonnan az említett kicsiny vazallusok egyike a magasabb polcok egyikéről, a miniszterelnök politikai igazgatója, hah, Orbán Balázs, hogy sietve szögezze le: márpedig itt az háborúpárti, akire ők azt mondják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.