A szerk.

Muszkavezetők

A szerk.

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Szijjártó először hárított („én ilyenről nem tudok”), majd miután kiderült, hogy a lap ismeri azt a 2021. szeptemberi levelet, amelyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója arról írt, hogy az orosz titkosszolgálatok a teljes külügyi hálózatból lophattak ki adatokat, fenyegetésként is értelmezhető figyelmeztetésben részesítette a riportert. („Óvatosak legyenek szerintem.”)

Az Orbán-rezsim sokszor érthetetlennek tűnő, és a magyar nemzet, valamint a katonai, politikai szövetségeseink érdekeit látványosan semmibe vevő orosz-politikája egyre nyugtalanítóbb. Közvetlenül a 2022-es országgyűlési választások előtt a Direkt36 terjedelmes cikkben ismertette az orosz titkosszolgálatok Nyugat-ellenes akcióit, köztük a 2010 után látványosan megszaporodott Magyarországgal szembeni kibertámadásokat is. Ám míg kezdetben a hazai szolgálatok a szövetséges szolgálatokkal együtt léptek föl ez ellen, 2014 után sok minden megváltozott itthon. E változás pedig nem független attól a folyamattól, melynek során az Orbán-kormányok gazdaságilag és pénzügyileg mind jobban kiszolgáltatták Magyarországot az oroszoknak. Ezzel párhuzamosan a hazai szolgálatok kibervédelmi képessége a gyakori átszervezések, személyi változások áldozatává vált (egy sor elbocsátás történt), azaz a kormányzati informatikai hálózatokba behatolni kívánók a korábbinál könnyebben akciózhattak. Mindezt tetézte, hogy Magyarország körül amúgy is fogyott a levegő: a szövetségesek egyszerűen nem bíztak a magyarokban, ami még sérülékenyebbé tette az országot.

A szövetségesek bizalmatlanságának nem csak politikai okai vannak: mivel Orbánék a jelek szerint az oroszokkal való – elsősorban a NER felsőbb kasztjának tejelő – üzletelés akadályát látták a honi titkosszolgálatok állandó figyelmeztetéseiben és esetleges ellenakciói­ban, éppenséggel nem alaptalanul juthattak a NATO-ban vagy az uniós országok nemzetbiztonsági szerveinél arra a következtetésre, hogy a magyar társszervek mozgásterét a politika korlátozza. Ennek következményeként pedig a magyar külügy informatikai rendszerén keresztül – beleértve e rendszer legvédettebbnek hitt csatornáját is – az oroszok NATO- és uniós információkhoz is hozzájuthattak egy igen érzékeny időszakban: az Ukrajna elleni „csendes” háború, illetve a tényleges háborúra való felkészülésük éveiben.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni. Ha a háború menetét nem is változtatja meg ez a támadás, számos jelentős elmozdulásra mégis felhívja a figyelmet.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.

Üldöznek majd benneteket

Ha valaha is társadalmunk aktuális közérzetéről akarunk tájékozódni, érdemes egy pillantást vetni a független, kortárs (film)művészetre, amely nemcsak azt mutatja meg, milyen problémák gyötörnek minket, hanem azt is, hogy azok hova vezetnek.

Vállán holló

Húsz évvel ezelőtt a varsói egyetem egyik hallgatója megkérdezte a szerzőt, hogy mihez kezdene akkor, ha egyik pillanatról a másikra elvesztené azt a képességét, hogy írjon.