Szijjártó először hárított („én ilyenről nem tudok”), majd miután kiderült, hogy a lap ismeri azt a 2021. szeptemberi levelet, amelyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója arról írt, hogy az orosz titkosszolgálatok a teljes külügyi hálózatból lophattak ki adatokat, fenyegetésként is értelmezhető figyelmeztetésben részesítette a riportert. („Óvatosak legyenek szerintem.”)
Az Orbán-rezsim sokszor érthetetlennek tűnő, és a magyar nemzet, valamint a katonai, politikai szövetségeseink érdekeit látványosan semmibe vevő orosz-politikája egyre nyugtalanítóbb. Közvetlenül a 2022-es országgyűlési választások előtt a Direkt36 terjedelmes cikkben ismertette az orosz titkosszolgálatok Nyugat-ellenes akcióit, köztük a 2010 után látványosan megszaporodott Magyarországgal szembeni kibertámadásokat is. Ám míg kezdetben a hazai szolgálatok a szövetséges szolgálatokkal együtt léptek föl ez ellen, 2014 után sok minden megváltozott itthon. E változás pedig nem független attól a folyamattól, melynek során az Orbán-kormányok gazdaságilag és pénzügyileg mind jobban kiszolgáltatták Magyarországot az oroszoknak. Ezzel párhuzamosan a hazai szolgálatok kibervédelmi képessége a gyakori átszervezések, személyi változások áldozatává vált (egy sor elbocsátás történt), azaz a kormányzati informatikai hálózatokba behatolni kívánók a korábbinál könnyebben akciózhattak. Mindezt tetézte, hogy Magyarország körül amúgy is fogyott a levegő: a szövetségesek egyszerűen nem bíztak a magyarokban, ami még sérülékenyebbé tette az országot.
A szövetségesek bizalmatlanságának nem csak politikai okai vannak: mivel Orbánék a jelek szerint az oroszokkal való – elsősorban a NER felsőbb kasztjának tejelő – üzletelés akadályát látták a honi titkosszolgálatok állandó figyelmeztetéseiben és esetleges ellenakcióiban, éppenséggel nem alaptalanul juthattak a NATO-ban vagy az uniós országok nemzetbiztonsági szerveinél arra a következtetésre, hogy a magyar társszervek mozgásterét a politika korlátozza. Ennek következményeként pedig a magyar külügy informatikai rendszerén keresztül – beleértve e rendszer legvédettebbnek hitt csatornáját is – az oroszok NATO- és uniós információkhoz is hozzájuthattak egy igen érzékeny időszakban: az Ukrajna elleni „csendes” háború, illetve a tényleges háborúra való felkészülésük éveiben.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
