A szerk.

Választhat szegény

A szerk.

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

 Korábban az járta, hogy tíz év alatt csak egyetlen tiszabői fiatal tudott leérettségizni, 2012-ben pedig „hivatalosan” is az ország legszegényebb településének tartották Tiszabőt. Ám az elnöki vizit idején, a kormány Felzárkózó Települések elnevezésű programjának anyagi hátszelével afféle mintafalu lett. Még sportcsarnok is épült, amit az elmúlt száz év legnagyobb fejlesztésének neveztek. „A tiszabőiek bebizonyították, hogy van kiút a szegénységből” – jegyezte meg akkor Novák Katalin, ám elég volt csak egy pillantást vetni arra a fényképre, amelyen a mosolygó exelnök megszeppent gyerekek között áll, hogy lássuk: ami Tiszabőn zajlik, az nem a kiút a szegénységből, legfeljebb pislákoló fény az alagút mélyén.

A falu nyomorúságát nem csak szocioriportokban örökíti meg az országos sajtó. Például 2006-ban azért lett nevezetes Tiszabő, mert a néhány önkormányzati képviselőjelölt becenévvel – Csudi, Szopi, Kubu, Postás stb. – szerepelt a hivatalos névjegyzékben. Tíz évvel később meg azért, mert az ún. migráns-népszavazáson a szavazásra jogosultak több mint 75 százaléka vett részt, minden szavazat érvényes volt, és mindenki ugyanarra szavazott. „Ebben a faluban, mindenki fideszes, velem az élen” – jelentette ki akkor Bruna László polgármester (a választási névjegyzékben: Törpe), amiben már csak azért sem kételkedhetett senki, mert Bruna akkora fideszes volt, hogy 2013-ban feloszlatta magát a szintén fideszes polgármester vezette képviselőtestület. Hogy Brunát választhassák meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.