A szerk.

Az iskolapénz

A szerk.

Múlt pénteken öt, a polgári engedetlenségi akciósorozatban részt vevő fővárosi középiskolai tanárt rúgtak ki a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. E hét elején az illetékes tankerület vezetője személyesen adott át írásbeli figyelmeztetést a zuglói Szent István Gimnázium három pedagógusának.

A rendőrminisztérium alá kényszerített közoktatás dolgozóinak módszeres megfélemlítése a tanév kezdete óta tart, több iskolában is hasonló figyelmeztetéseket kaptak tanárok. Az egyenszöveg szerint az érintettek jogszerűen, azonnali hatállyal elbocsáthatók, ha folytatják a tavasszal megkezdett polgári engedetlenségüket, többek között azért, mert veszélyeztetik a gyerekek tanuláshoz való jogát. Pedig a tanuláshoz való jogot nem azok a pedagógusok veszélyeztetik, akik a gyerekek jobb oktatásáért küzdenek, s ezért néhány tanóra erejéig demonstrálnak a mind lehetetlenebb körülmények ellen, hanem az Orbán-rezsim.

Az elbocsátott kölcseys tanárok bíróságra mennek a kirúgásuk miatt. Noha a kétharmad bármely jogszabályt szemrebbenés nélkül változtat meg, ha kell, saját Alaptörvénye módosítása árán is (a közoktatásban is tett már hasonlót), a durva, 1990 óta példátlan pénteki fellépés így sem állja ki majd a törvényesség próbáját. Bár Orbán és Pintér eljáró alattvalói a jogra hivatkozva támadják a tanárokat, politikai ukázokat hajtanak végre.

A pedagógustársadalom 2015 végén induló és 2016-ra kiteljesedő ellenállása, esetenként ezreket megmozgató demonstrációi az elejétől komoly fejfájást okoznak a rezsimnek. A tanárok az abszurditásig fokozott centralizáció, az iskolák maradék döntési szabadságának fokozatos megszüntetése, a tantervek diákot és pedagógust egyaránt túlterhelő, ostoba megváltoztatása ellen keltek fel. És természetesen a megalázó bérük miatt. Hogy a NER-világ tetején mit gondoltak erről – és úgy általában a közoktatás szereplőiről –, azt pontosan mutatta a volt felsőoktatási államtitkár egyik első, hírhedté vált kirohanása: „Olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket az értékeket adják át a diákoknak. Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál.” S amikor a kiszolgált professzor a korábbi „szabadosságot”, azaz a tanári önállóságnak, kreativitásnak teret adó, azt bátorító gyakorlatot ostorozta, azt is világossá tette, hogy 2010 óta az oktatáspolitika ugyanarra a fundamentumra épül, mint az orbánizmus maga: kétely és kérdés nélkül elfogadni és végrehajtani a felülről érkező előírásokat, s a parancsoknak maradéktalanul megfelelni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.