Ma Magyarországon persze távolról sem tapasztalhatni normális állapotokat (olyan távolról, mint Svédország meg aztán pláne); inkább valamiféle szerepzavar uralkodik, elsősorban is a haza védelmének kérdéskörében. Mert tudniillik a haza védelemre szorul, elsősorban is azért, mert Orbán Viktort vagy az országot irányító adminisztrációját bántják, de annyira bántják, hogy már nyugodtan beszélhetünk nagy nemzetközi összeesküvésről, amit - s ezt magától a legfőbb áldozattól tudjuk - a kommunisták és az utódaik szőnek feneketlen gonoszságukban, mert el akarják tiporni a magyart.
Szerencsére Orbán Viktor és kormánya védelmére immár naponta felserken a Békemenet, s más szorgalmas magántanulók is derekasan gyakorolják magukat e körkörös védelemben. Tartsunk is egy hevenyészett díszszemlét e derék védsereg felett: ki írt, ki üzent, ki posztolt (bocsánat: postolt), ki telefonált be csak az utóbbi napokban a haza védelmében. Magyarország ausztriai nagykövete valami linzi kiállítás ügyében látta elérkezettnek nem tűrni tovább a labanc pimaszságát, úgy látszik, megdicsérhették érte a felettesei, mert a svédországi nagykövetünk gyorsan igyekezett rálicitálni valamivel, hátha ő is kap egy cvikipuszit valakitől. Nos, ő a svéd közszolgálati televíziót hívta fel azzal, hogy Magyarország jobban teljesít, tessenek inkább azzal foglalkozni, ne pedig olyan közismert felforgatókat kérdezgessenek, mint Heller Ágnes vagy Alföldi Róbert. A tárgyban Orbán egyik házi csatornája, a Hír Tv is sietett megnyilvánulni, s az állami kulturális pénzosztó funkciók halmozójaként élénk Kálomista Gábor szájával annyit sikerült hozzátennie a magyar sajtótörténet leggyalázatosabb dolgainak lajstromához, hogy milyen szerencse, hogy Heller Ágnes nem bikiniben nyilatkozott. Felmerül a kérdés, hogy hogyan is merészelhette ezt az a kapcabetyár? Nem merül fel, hisz tudjuk: az adott bátorságot neki, hogy egy államtitkár már kirohant előtte ugyanezen nyilatkozata miatt Heller ellen. Ja, ez így megy? Bumm, rúgjuk pofán az öregasszonyt. Egy ilyen közegben voltaképpen finom kis panaszkodásnak, halk nyafizásnak hat, hogy a miniszterelnök lánya a Facebookon oktatja ki volt tanárát, hogy ejnye, tanár úr, nem ezt vártam magától; az illető ugyanis ki merte posztolni (bocsánat: postolni), amint Orbán Viktor két kézzel elkapja Sonia Ghandi kezét, s próbálja a szájába gyűrni a maga jól nevelt stílusában. Ráadásul Orbán lányának sem az a baja, hogy kiröhögik az apját, hanem az, hogy hiteltelen forrásból származó dezinformációk alapján - mintha nem az egész ország szeme láttára vetette volna rá magát bősz atyja a megrettent indiai vezetőre.
S mikor e sorokat gépeljük, jön a hír, hogy Lovas István, a keresztény-konzervatív Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója mélyen kollegiális leiratban fordult a Magyarországon működő külföldi tudósítókhoz (kivéve Nick Thorpe), hogy ne híreszteljenek már annyi aljas hazugságot a mi hazánkról. Nevezett, a Lovas-Bayer gyűlölködési örökrangadón az utóbbi időkben kétségkívül lemaradni látszó Lovas István közvetlen hangú levelében a Magyarországon tevékenykedő szaktársait a reá oly jellemző konzervativizmussal kibaszott seggfejeknek szólítja, és szarevésre is buzdítja őket. Hiába, így előz egy keresztény magyar úr, Bayer Zsolt most biztos elmélyülten kutat az "magyar Káromkodások Könyvében, de hiába.
Mondhatjuk minderre, hogy a felsoroltak egy része pusztán gyáva helyezkedésében esett némi szerepzavarba, más része - szegényke - meg azt sem tudja, hol is az ő helye ebben a kedves papa körüli nagy tolakodásban, a harmadik része pedig szimpla pernahajder; de nem lehet nem észrevenni e felszólamlások közös vezérfonalát. Jelesül azt az aljas hazugságot, hogy aki Orbán Viktort vagy a művét bántja, az a magyar nemzetet, a népet, az országot, a földet gyalázza meg, s különben is gyűlölködik és rosszindulatú, és bérenc és satöbbi, de nem rendes ember, az biztos.
Ez pedig nem igaz, tudják ők is. Csak félnek. Mindegyikük fél. Még az is, akinek semmi oka nem lenne rá (normális körülmények között).
