A szerk.

Első a vezető, második a szarevő...

A szerk.

Kommunikatív nép a miénk, alighanem úgy lehet vele, hogy szóból ért az ember, ezért aztán levelet ír, letelefonál, odaüzen, beszól, kioszt és -oktat, meg még ki tudja, hányféle módon hozza az érdekeltek és kevésbé érdekeltek tudomására azt, ami az ő szívét nyomja. Rosszindulatú megfigyelők a néplélek ez irányú tartós hajlandóságát föltüntethetik olyas színben is, miszerint a magyar hajlamos beleütni az orrát olyasmibe, amibe pedig normális vagy valamivel normálisabb körülmények között nem kéne.

Ma Magyarországon persze távolról sem tapasztalhatni normális állapotokat (olyan távolról, mint Svédország meg aztán pláne); inkább valamiféle szerepzavar uralkodik, elsősorban is a haza védelmének kérdéskörében. Mert tudniillik a haza védelemre szorul, elsősorban is azért, mert Orbán Viktort vagy az országot irányító adminisztrációját bántják, de annyira bántják, hogy már nyugodtan beszélhetünk nagy nemzetközi összeesküvésről, amit - s ezt magától a legfőbb áldozattól tudjuk - a kommunisták és az utódaik szőnek feneketlen gonoszságukban, mert el akarják tiporni a magyart.

Szerencsére Orbán Viktor és kormánya védelmére immár naponta felserken a Békemenet, s más szorgalmas magántanulók is derekasan gyakorolják magukat e körkörös védelemben. Tartsunk is egy hevenyészett díszszemlét e derék védsereg felett: ki írt, ki üzent, ki posztolt (bocsánat: postolt), ki telefonált be csak az utóbbi napokban a haza védelmében. Magyarország ausztriai nagykövete valami linzi kiállítás ügyében látta elérkezettnek nem tűrni tovább a labanc pimaszságát, úgy látszik, megdicsérhették érte a felettesei, mert a svédországi nagykövetünk gyorsan igyekezett rálicitálni valamivel, hátha ő is kap egy cvikipuszit valakitől. Nos, ő a svéd közszolgálati televíziót hívta fel azzal, hogy Magyarország jobban teljesít, tessenek inkább azzal foglalkozni, ne pedig olyan közismert felforgatókat kérdezgessenek, mint Heller Ágnes vagy Alföldi Róbert. A tárgyban Orbán egyik házi csatornája, a Hír Tv is sietett megnyilvánulni, s az állami kulturális pénzosztó funkciók halmozójaként élénk Kálomista Gábor szájával annyit sikerült hozzátennie a magyar sajtótörténet leggyalázatosabb dolgainak lajstromához, hogy milyen szerencse, hogy Heller Ágnes nem bikiniben nyilatkozott. Felmerül a kérdés, hogy hogyan is merészelhette ezt az a kapcabetyár? Nem merül fel, hisz tudjuk: az adott bátorságot neki, hogy egy államtitkár már kirohant előtte ugyanezen nyilatkozata miatt Heller ellen. Ja, ez így megy? Bumm, rúgjuk pofán az öregasszonyt. Egy ilyen közegben voltaképpen finom kis panaszkodásnak, halk nyafizásnak hat, hogy a miniszterelnök lánya a Facebookon oktatja ki volt tanárát, hogy ejnye, tanár úr, nem ezt vártam magától; az illető ugyanis ki merte posztolni (bocsánat: postolni), amint Orbán Viktor két kézzel elkapja Sonia Ghandi kezét, s próbálja a szájába gyűrni a maga jól nevelt stílusában. Ráadásul Orbán lányának sem az a baja, hogy kiröhögik az apját, hanem az, hogy hiteltelen forrásból származó dezinformációk alapján - mintha nem az egész ország szeme láttára vetette volna rá magát bősz atyja a megrettent indiai vezetőre.

S mikor e sorokat gépeljük, jön a hír, hogy Lovas István, a keresztény-konzervatív Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója mélyen kollegiális leiratban fordult a Magyarországon működő külföldi tudósítókhoz (kivéve Nick Thorpe), hogy ne híreszteljenek már annyi aljas hazugságot a mi hazánkról. Nevezett, a Lovas-Bayer gyűlölködési örökrangadón az utóbbi időkben kétségkívül lemaradni látszó Lovas István közvetlen hangú levelében a Magyarországon tevékenykedő szaktársait a reá oly jellemző konzervativizmussal kibaszott seggfejeknek szólítja, és szarevésre is buzdítja őket. Hiába, így előz egy keresztény magyar úr, Bayer Zsolt most biztos elmélyülten kutat az "magyar Káromkodások Könyvében, de hiába.

Mondhatjuk minderre, hogy a felsoroltak egy része pusztán gyáva helyezkedésében esett némi szerepzavarba, más része - szegényke - meg azt sem tudja, hol is az ő helye ebben a kedves papa körüli nagy tolakodásban, a harmadik része pedig szimpla pernahajder; de nem lehet nem észrevenni e felszólamlások közös vezérfonalát. Jelesül azt az aljas hazugságot, hogy aki Orbán Viktort vagy a művét bántja, az a magyar nemzetet, a népet, az országot, a földet gyalázza meg, s különben is gyűlölködik és rosszindulatú, és bérenc és satöbbi, de nem rendes ember, az biztos.

Ez pedig nem igaz, tudják ők is. Csak félnek. Mindegyikük fél. Még az is, akinek semmi oka nem lenne rá (normális körülmények között).

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.