A szerk.

Érzéketlenül

A szerk.

Miközben a kormány százmilliárdos nagyságrendben szórja a közpénzt uszító – ám minden gonoszsága ellenére is mára önmaga paródiájába fulladó –, meleg- és „Brüsszel”-ellenes kampányaira, az Európa számos országában berobbant újabb Covid-hullám lassan Magyarországot is eléri.

Jószerivel már csak a néhány kint felejtett óriásplakáton mosolygó honi celeb emlékeztet a védőoltások fontosságára – Orbán Viktor ugyanis a még hónapokkal ezelőtt is szajkózott „kommunikációs üzenetet” (a védekezés sikere a beoltott tömeg nagyságától függ, és ebben a versenyben Magyarország nagyszerűen teljesít) abban a pillanatban elengedte, ahogy az uniós országokban felpörgött a vakcinák beadása.

Kezdettől tudható volt, hogy az év elejei kapacitásgondokat leküzdve tavasztól a nagy gyógyszergyártók ontani fogják a jó minőségű Covid-elleni vakcinákat – ezt azonban a magyar kormány látványosan nem akarta felfogni, hanem „Brüsszelt” ekéző „kommunikációs előnyt” kreált ebből is, és az uniós teszetoszaságra hivatkozva milliószámra hozatta be a kétes értékű kínai folyadékot. (Emlékeznek még, mi volt Orbán többször is hangoztatott egyik érve a Sinopharm mellett? Ha Sino­pharmmal is oltanak tömegesen magyarokat Szerbiában – ott előbb kezdték használni a kínai vakcinát –, akkor annak itthon is elérhetőnek kell lenni. Meggyőző.)

A látszólagos előny mára elillant, Nyugat-Európában már most magasabb az átoltottság, mint Magyarországon. Vakcinában itthon sincs hiány, amiben komoly lemaradás van, az a folyamatos, magas színvonalú tájékoztató kampány. Olyan, amilyen folyamatosan zajlik például Németországban és Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Írországban; és amelynek eredményeként ezek az országok hetek alatt állva hagyták Magyarországot, és ami különösen feltűnő, az a leginkább veszélyeztetett korosztályok (a 65 pluszosok) – több országban is 100 százalékos – immunizálása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.