A szerk.

Ki a mi barátunk?

A szerk.

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Hogy közvetlenül utána mit csinált, arra két tippünk is van. Az egyik szerint kiment a focipályára, és megnézte a harmadik liga keleti csoportjában vitézkedő Družstevník Veľký Horeš edzését, a másik szerint pedig még helyben elkezdett szaporán imádkozni Robert Fico szombati győzelméért. (A harmadik opció az, hogy az edzésen imádkozott az ő Robertjéért.)

Robert Fico kedden, Szijjártó Péter megszólalásával szinte egy időben azt mondta, hogy „azonnal tessék lezárni teljes hosszban Szlovákia határát Magyarország felé, röff”. Onnan tudjuk, hogy ezt mondta, hogy jó ideje mindennap ezt mondja, többször is (e tényt a borotválkozótükre is megerősítette a világsajtónak). S mondta mindezt azért, mert szombaton (szeptember 30-án) előrehozott parlamenti választást tartanak északi szomszédunkban, amit az a tény is igazol, hogy különféle útszakaszokat adnak át különféle politikusok.

De hagyjuk Szijjártót, semmi keresnivalója ebben a cikkben, hiszen Magyarország tudvalevőleg soha nem avatkozik bele más országok belügyeibe, még akkor sem, ha külügyminiszterünk kedd után szerdán is Szlovákiában fog kavarni. Olyannyira nem avatkozik bele, hogy a Fidesz helyi filiáléjának, a Szövetség nevű pártnak a kampányrendezvényén (szemérmesen Szijjártó sajtótájékoztatójának nevezték) a főszereplő azt is kifejtette, hogy mennyire nem okés a szlovák parlament magyar képviselet nélkül, mert „anélkül nehéz eredményeket elérni”, kapja hát össze magát mindenki. S az a pénz van a szlovákiai magyaroknak, amelyet ők, a magyar kormány adnak, s a Szövetség oszt szét…

Azontúl, hogy ezzel Orbán Viktor azon szavait mondta csak föl, amelyet a romániai táborozáson (ún. Tusványos) ejtett el sub rosa a miniszterelnök, van itt más baj is. Jelesül az, hogy egy erősen távolodó hajó után kiabálta mindezt Szijjártó (vagy Orbán). A pártszintű magyar parlamenti képviselet lehetősége a preferenciák jelen állása szerint ugyanis oly messzire úszott el, hogy azt aligha hozza vissza már Szijjártó (vagy Orbán) a fogában tartva, legkevésbé a Szövetség nevezetű kihelyezett tagozatuk, mely a barátinak mondható mérések szerint is csak 3 százalék körül bócorog. Arról nem is beszélve, hogy további két (na jó, másfél) magyar formáció is megméretteti magát szombaton, természetesen még szerényebb reményekkel. Azért szerényebbekkel, mert mi dehogy avatkozunk be más belügyeibe, csak ennek a háládatlan és szerfelett mulya, nélkülünk kampányolni sem tudó Szövetségnek toljuk a pénzt ezerrel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.