A szerk.

Ki a mi barátunk?

A szerk.

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Hogy közvetlenül utána mit csinált, arra két tippünk is van. Az egyik szerint kiment a focipályára, és megnézte a harmadik liga keleti csoportjában vitézkedő Družstevník Veľký Horeš edzését, a másik szerint pedig még helyben elkezdett szaporán imádkozni Robert Fico szombati győzelméért. (A harmadik opció az, hogy az edzésen imádkozott az ő Robertjéért.)

Robert Fico kedden, Szijjártó Péter megszólalásával szinte egy időben azt mondta, hogy „azonnal tessék lezárni teljes hosszban Szlovákia határát Magyarország felé, röff”. Onnan tudjuk, hogy ezt mondta, hogy jó ideje mindennap ezt mondja, többször is (e tényt a borotválkozótükre is megerősítette a világsajtónak). S mondta mindezt azért, mert szombaton (szeptember 30-án) előrehozott parlamenti választást tartanak északi szomszédunkban, amit az a tény is igazol, hogy különféle útszakaszokat adnak át különféle politikusok.

De hagyjuk Szijjártót, semmi keresnivalója ebben a cikkben, hiszen Magyarország tudvalevőleg soha nem avatkozik bele más országok belügyeibe, még akkor sem, ha külügyminiszterünk kedd után szerdán is Szlovákiában fog kavarni. Olyannyira nem avatkozik bele, hogy a Fidesz helyi filiáléjának, a Szövetség nevű pártnak a kampányrendezvényén (szemérmesen Szijjártó sajtótájékoztatójának nevezték) a főszereplő azt is kifejtette, hogy mennyire nem okés a szlovák parlament magyar képviselet nélkül, mert „anélkül nehéz eredményeket elérni”, kapja hát össze magát mindenki. S az a pénz van a szlovákiai magyaroknak, amelyet ők, a magyar kormány adnak, s a Szövetség oszt szét…

Azontúl, hogy ezzel Orbán Viktor azon szavait mondta csak föl, amelyet a romániai táborozáson (ún. Tusványos) ejtett el sub rosa a miniszterelnök, van itt más baj is. Jelesül az, hogy egy erősen távolodó hajó után kiabálta mindezt Szijjártó (vagy Orbán). A pártszintű magyar parlamenti képviselet lehetősége a preferenciák jelen állása szerint ugyanis oly messzire úszott el, hogy azt aligha hozza vissza már Szijjártó (vagy Orbán) a fogában tartva, legkevésbé a Szövetség nevezetű kihelyezett tagozatuk, mely a barátinak mondható mérések szerint is csak 3 százalék körül bócorog. Arról nem is beszélve, hogy további két (na jó, másfél) magyar formáció is megméretteti magát szombaton, természetesen még szerényebb reményekkel. Azért szerényebbekkel, mert mi dehogy avatkozunk be más belügyeibe, csak ennek a háládatlan és szerfelett mulya, nélkülünk kampányolni sem tudó Szövetségnek toljuk a pénzt ezerrel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).