A szerk.

Mindent jól csináltunk

A szerk.

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Múlt szerdán a rendőrség és a tűzoltóság nagy erőkkel vonult ki egy esztergomi családi házhoz, mert egy férfi aznap délelőttől azt hajtogatta, hogy felrobbantja az épületet. Idővel – és a protokollnak megfelelően – riasztották a TEK-et, amelynek az egyik egysége megérkezett a helyszínre és kora délután körülzárta a házat. Képzett túsztárgyalót is bevetettek (ámbár a fenyegetőző senkit nem tartott fogva), de hiába, mert bár a férfi egyszer-egyszer engedékenyebbnek mutatkozott, idővel egyre agresszívebb lett.

A parancsnok kora este, fél hét után rendelte el a behatolást, de alighogy az épülethez ért a csapat, nagy robbanás történt. A detonációtól a műveletet végrehajtó rendőrök 8–10 métert repültek, néhányan a ház melletti mesterséges tóba estek, mások az épület romjai alá kerültek. Az akcióban egy rendőr, Kónya Gábor Lajos a helyszínen életét vesztette, továbbá nyolc rendőr, valamint három tűzoltó sérült meg. A robbanást előidéző férfi, J. László is azonnal meghalt.

A főigazgató a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kommandósok minden technikai eszközt megfelelően használtak, illetve mindvégig arra törekedtek, hogy megóvják a gyanúsított életét, hiszen ilyen helyzetekben az elkövetőben erős a késztetés az öngyilkosságra.

Minden az előírások szerint zajlott, ha visszapörgethetnénk az időt a szerdai fél hármas bekerítésig, alighanem ismét csak így kellene eljárni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.