A szerk.

Szittya gyalogos

A szerk.

Tovább tart a kormányzat mélymagyar offenzívája, amelyet a kormánypártok és a híveik nyilván nagyon magyarnak és nagyon nemzetinek tartanak, ám amely valójában értelmetlen, kártékony és minden elemében Magyar­ország érdekei ellen hat.

Nemcsak arról van szó, hogy immár főhivatalnokok szónokolnak Nagy-Magyarország-térkép előtt (lásd: Mindig a rossz oldalon, mindig ugyanazért, Magyar Narancs, 2023. április 19.), hanem arról is, hogy a 2010 óta egyre erősödő militáns szóhasználathoz egyre gyakrabban társulnak a magyar történelem legocsmányabb korszakait idéző fordulatok.

Erre az elmúlt tíz nap is szolgáltatott példákat. Mellesleg az újrahasznosított – eleve is giccses és végtelenül ostoba – hívószavak közül manapság a leghülyébben hangzó „szittya gondolkodásmódnak” van egyedül valami értelme. A Magyar Honvédség frissen kinevezett vezérkari főnöke, Böröndi Gábor beszélt arról május 2-án, hogy a katonai oktatásba vissza akarja hozni e „mentalitást” (meg a nukleáris elrettentés témakörét). Amúgy ezt nem is Böröndi altábornagy találta ki: egy katonai szakblog 2021-es beszámolója szerint az akkori hadgyakorlatok célja a haderőfejlesztés új irányainak demonstrálása, illetve a „szittya gyalogos zászlóalj elgondolásának szemléltetése” volt. Ki is fejtik, miben áll ez a hadászati elképzelés, de nem értünk hozzá, reméljük, nagyon fasza. Laikusként legfeljebb a névválasztáson akadtunk fönn: tárgybéli ismereteink szerint a szittya harcmodor valami más, és igazán csak két dologban volt figyelemre méltó, mégpedig a vágta közbeni hátrafele nyilazás és a lóról vizelés miatt. Ellenben a kifejezésnek határozottan van politikai és néplélektani konnotációja, hogy mást ne mondjunk, az édes Erdélyért „szittya förgeteg” kerekedik föl a két világháború közötti gejl műdalban. (Nota bene: kb. 1944-től az erdélyi magyaroknak az anyaországban való csalódásáról a nótaszöveg eme átirata tanúskodott: „Édes Erdély, itt vagyunk, / ha bajban vagy, elhagyunk”.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.