A kormány augusztus 22-én küldte el utolsó észrevételeit az ún. költségvetési feltételességi eljárásban (leánykori nevén ez volt a jogállamisági mechanizmus). A Bizottságnak szeptember 22-ig kell eldöntenie, hogy a jogállamiság visszatérő megsértése miatt javaslatot tesz-e a Magyarországnak járó pénzek teljes vagy részleges visszatartására, a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsnak pedig legfeljebb három hónapja lesz rá, hogy igent vagy nemet mondjon erre a javaslatra. Év végéig kellene elfogadtatni a Bizottsággal és a Tanáccsal a magyar kormány helyreállítási tervét is, különben véglegesen elbukjuk az uniós Helyreállítási alap 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásának körülbelül a 80 százalékát.
Ebben a játékban dobtak be újabb téteket Orbánék szeptember 6-án a független korrupcióellenes hatóság, a felerészt civil képviselőkből álló korrupcióellenes munkacsoport és egy közbeszerzési teljesítményértékelési rendszer ígéretével. Jogszabály még egyikről sincs, csak elvi kormányhatározat. A parlament előtt van viszont az a törvénymódosítás, amely – szintén a Bizottsággal való megegyezés érdekében – korrupciós ügyekben megnyitná a bírósági felülvizsgálatot az ügyészség feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozataival szemben, és végső soron lehetővé tenné, hogy ha az ügyészség nem emel vádat korrupt hivatalnokok vagy politikusok ellen, akkor ezt (bírói engedéllyel) bármely magánszemély megtegye.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
