Gyász

„A betű öl, a Lélek pedig éltet”

Sólyom László (1942–2023)

  • Tordai Csaba
  • 2023. október 11.

Belpol

Sólyom László közéleti pályája keretbe foglalja a rendszerváltás reményeit és kudarcát.

A rendszerváltás reménye az volt, hogy viszonylag rövid idő alatt Szűcs Jenő Köztes-Európája, benne pedig Magyarország is, mind jogi, mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig biztonságpolitikai értelemben végérvényesen a Nyugat részévé válik.

Ennek a reménynek a jog területén esedékes valóra váltásáért talán senki nem tett annyit, mint Sólyom László. Az általa vezetett Alkotmánybíróság számos nagy jelentőségű döntést hozott. Va­lódi, meghatározó jelentősége azonban nem az egyes, kétségkívül fontos határozatoknak van, hanem annak, hogy alkotmánybírósági elnöki ideje alatt a közös európai alkotmányos hagyományok magyarországi recepciójának végigvitelével a jogi kultúrát és az intézményeket formálta át – voltaképpen létrehozta a modern magyar alkotmányjogot. Egyrészt mindenkiben, politikusban és állampolgárban egyaránt tudatosította, hogy még a törvényhozás és a kormányzati hatalom sem mindenható egy alkotmányos demokráciában. Másrészt az egész jogi szakma számára felmutatta, hogy a szocialista államjoggal szemben a jogállam alkotmányjoga igenis normatív erejű, hogy az egyes alkotmányi rendelkezések valódi jelentéssel és tartalommal bírnak, nem pedig pusztán politikai deklarációk. Tizenhárom év Orbán-rezsim után azért létezik még egyáltalán magyar alkotmányjogi gondolkodás vagy tudományos élet, mert annak a dogmatikáját az Alkotmánybíróság Sólyom László vezetésével megalapozta. Azért lehet egyáltalán még alkotmányjogot tanítani Magyarországon a jövő jogászai számára, mert létezik az a viszonyítási pont, amihez képest az önkény és a hatalomimádat tarthatatlansága bemutatható. Azért lehet, leginkább rendes bíróság előtt, alkotmányjogi érveléssel még ügyeket sikerre vinni, mert Sólyom László műve a jogi gondolkodáson olyan mély nyomokat hagyott, amit egy új kúriai elnök sem tud lenullázni.

A szellemi és intézményes teljesítménynek – jórészt tőle függetlenül – persze megvoltak az árnyoldalai is. A magyar közállapotokat messze meghaladó színvonalú alkotmánybíráskodás azt a hamis látszatot keltette sokakban, hogy a kormányzati túlhatalommal szemben elegendőek az alkotmányjogi biztosítékok – holott a jog csak akkor tud a hatalom ellensúlya lenni, ha a hatalom maga önként elfogadja saját korlátjaként. A jól működő és tekintélyes alkotmánybíráskodás biztonságot adó árnyékában nem tudatosult sem az elitben, sem a véleményformálókban, sem a választópolgárokban, hogy a jog nem megoldás mindenre, hogy a gonosz hatalomkoncentrációval szemben a politikai szférán belüli hatalmi ellensúlyok fennmaradására és persze tartós választói támogatásra is szükség van.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.