Éppen tíz éve, 2008. november 3-án gyilkolt először Kiss Árpád, öccse, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István. A borsodi Nagycsécsen dobtak Molotov-koktélt egy házra, majd kezdték el lőni annak ablakait.
A támadásban ketten haltak meg, egy ember pedig súlyosan megsérült. Ez volt a romagyilkosok első halálos áldozattal járó támadása, azonban nem az utolsó. A gyilkosok 2008 novembere és 2009 augusztusa között hat embert öltek meg, többek között egy ötéves gyereket. Több mint egy évbe telt, mire elkapták őket, a bűnösségüket kimondó ítéletre pedig egészen 2013-ig kellett várni.
Bőrük volt a bűnük - Romagyilkosságok, Tatárszentgyörgy
Magyarországon a második világháború óta nem látott faji indítékú támadássorozat zajlott romák ellen 2008-2009-ben. Hatan meghaltak, többen súlyosan megsebesültek. A feltételezett támadókat elfogták, ügyükben 2013 nyarán születhet ítélet. Az X Kommunikációs Központ kampányában rájuk emlékezünk. "Fogtam a Robi fejét az ölemben, csak azt mondogatta, hogy le, le, le, vagyis hogy lelőtték, csak már nem bírta kimondani."
Fegyvert raboltak, és a Gárdával kacérkodtak
A gyilkosságok értelmi szerzője Kiss István, aki a debreceni szkinhed közösség tagja volt, testére náci jelképeket viselt tetováltatott. Kiss a debreceni közegben közismert volt arról, hogy romaellenes nézeteket vall, még a Magyar Gárda egyik gárdaavatására is elment, de aztán úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgokat.
Kiss István bátyja, Kiss Árpád és régi ismerősük, a kutyákat tenyésztő és biztonsági őrként is dolgozó Pető Zsolt 2008 márciusában kezdték meg a felkészülést. Ekkor betörtek egy vadászfegyvereket hirdető férfihoz, akit két golyós és öt sörétes puska átadására kényszerítettek. A fegyvereket arra használták, hogy néhány hónappal később, július 21-én végrehajtsák az első támadást. Ekkor a Pest megyei Galgagyörkön lőttek rá három házra, melyben romák laktak. Itt senki nem sérült meg, azonban az augusztusi, második támadásban, melyet a szabolcsi Piricsén követtek el, már egy nő súlyosan megsérült.
A vádirat alapján később kiderült, hogy egyik tettes sem szenvedett olyan betegségben, amely azt eredményezte volna, hogy ne lettek volna tudtában annak, mit tesz. A támadásokat előre kitervelték, és az volt a céljuk, hogy megfélemlítsék a romákat, etnikai konfliktust szítsanak.
Romagyilkosság Kislétán - A hatodik kivégzés
Balogh Mária a hatodik halottja a romák ellen 2008-ban kezdődött merényletsorozatnak: Nagycsécs, Tatárszentgyörgy és Tiszalök után most a Szabolcs megyei Kislétán öltek ismeretlenek. A rendőrség hétfőn kijelentette, hogy a mostani gyilkosság összefügg az előzőekkel, és százmillió forintra emelte a nyomravezetői díjat.
Gyilkosságok
A támadók az év szeptemberében is lecsaptak: a Hajdú-Bihar megyei Nyíradony-Tamásipusztán rálőttek egy házra, ahol az ott alvó két felnőttet és négy gyereküket nem érte sérülés. A hónap végén ismét támadtak, ekkor a Heves megyei Tarnabodon dobtak Molotov-koktélokat egy házra. Itt sem sérült meg senki, ám a lakóház lakhatatlanná vált.
2008 novemberében Kiss Istvánék elkövették az első halálos áldozattal járó támadásukat: a nagycsécsi támadás ugyan fordulópont volt, a rendőrség ekkor még nem kapcsolta össze az eseteket, igaz, nyomravezetői díjat ajánlottak annak, aki segít elkapni a gyilkosokat. A vádirat szerint az első gyilkosság arra ösztönözte a tetteseket, hogy már ne a romák házaira támadjanak rá megfélemlítésképp, hanem az abban élőkre.
Legközelebb 2009 februárjában követtek el halálos áldozattal járó támadást. A Pest megyei Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, az épületből hiába akart kimenekülni az apa és két gyermeke, tűzet nyitottak rájuk a támadók. A férfi és ötéves kisfia meghalt, a hatéves kislánya pedig súlyosan megsérült.
| ||
Áprilisban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki azonnal meghalt, míg augusztusban Kislétán egy ágyában fekvő roma asszonyt lőttek agyon. Ekkor már részt vett a támadásokban a negyedrendű vádlott, Csontos István egykori katona is, aki az utolsó két támadásban sofőrként játszott szerepet.
| A terror krónikája 2008. augusztus 7., Piricse: Molotov-koktéllal támadnak a Getyinás család házára, a házból kilépő Getyinás Magdolnát Kiss István sörétes puskával lövi le, nyolc napon túli sérülést okozva. 2008. november 2., Nagycsécs: Két épületet vesznek tűz alá, mindkettőre Molotov-koktélt hajítanak. Nagy Tibornét és Nagy Józsefet meggyilkolják, Nagy Tibor súlyosan megsérül. 2008. december 15., Alsózsolca: Rontó Krisztiánt Kiss Árpád lövi le, a fiatal férfi életveszélyesen megsérül és megnyomorodik. 2009. február 22., Tatárszentgyörgy: Molotov-koktéllal felgyújtják Csorba Róbert házát. A házból menekülő férfit és ötéves kisfiát Kiss István agyonlövi, kislányát súlyosan megsebesíti. 2009. április 22., Tiszalök: Az éjszakai műszakba készülő Kóka Jenőt közvetlen közelről, golyós puskával lövi agyon Kiss Árpád. 2009. augusztus 2., Kisléta: Balogh Máriára ketten támadnak, Kiss István és Pető Zsolt közvetlen közelről lövi agyon az alvó asszonyt. Tizenhárom éves kislányát életveszélyesen megsebesítik, a sokkos állapotban lévő gyerekre hajnalban talál rá nagynénje. |
Kérdések, melyekre továbbra sincsenek válaszok
A rendőrség végül augusztusban, az utolsó támadás után nem sokkal csapott le az elkövetőkre, az elfogásukban nagy szerepe volt a telefonhívások elemzésének, melyeket a támadások helyszínéről indítottak a tettesek. A négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével, valamint fegyveresen és csoportosan elkövetett rablással, továbbá lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolták meg. A per 2011 márciusában kezdődött.
Erre nincs felmentés - Gulyás József a romagyilkosságok nemzetbiztonsági vonatkozásairól
Sorsdöntő mulasztások sorozatát követte el a Katonai Biztonsági Hivatal a cigánygyilkosságok felderítése során - ez derül ki a 2010 nyarán készült és titkosított jelentésből, amit idén szeptember elején váratlanul nyilvánosságra hoztak. A hivatal korábbi vezetésén kívül felmerül a jelenlegi honvédelmi vezetés felelőssége is. Az ügyről a titkosszolgálati mulasztások feltárására 2009-ben összehívott eseti bizottság egykori SZDSZ-es elnökét kérdeztük.
A vádlottak a tárgyalás során különböző taktikát választottak: Pető Zsolt mindent tagadott, Csontos István bevallotta, hogy részt vett a gyilkosságokban, Kiss István és Kiss Árpád viszont csak azokat a támadásokat vallotta be, amelyeknél személyi sérülés nem történt. A brutális gyilkosságsorozat ügyében 2013 augusztusában hirdettek ítéletet: a Kiss testvéreket és Pető Zsoltot tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre, míg Csontos István 13 évre ítélték. Idén pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Nyalka Évát, Kiss Árpád szeretőjét, aki a tárgyalássorozat során többször is hamis tanúvallomást tett. Vannak azonban kérdések, melyekre még most sincsenek válaszok.
Több szakértő is egyetért abban, hogy a tetteseknek lehetett segítője, aki akár a későbbi lőszerek beszerzésében is segített, ugyanis az első rablásnál szerzett lőszereknél több fogyott a támadások során. De hogy ki lehetett ez a segítő, nem tudni.
Ahogy az sem egyértelmű, hogy volt-e felbujtó, vagy felbujtók, akiknek a személyére nem derült fény a nyomozás során. Az viszont biztos, hogy a gyilkosságok felderítése során több mulasztást is elkövetett a Katonai Biztonsági Hivatal, és kérdés, hogy ha szorosabban együttműködnek a nyomozókkal, akkor nem lehetett-e volna hamarabb elfogni a tetteseket.
Az árnyak itt maradnak
A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a romák ellen aljas indokból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságsorozat négy vádlottjának elsőfokú határozatát. A bűncselekmény-sorozat felderítése közben a rendőrség és a titkosszolgálat hibát hibára halmozott.
A gyilkosságsorozat a politikusokat is megszólalásra késztette. Az ítélethirdetés után a már kormányon lévő Fidesz arra utalgatott, hogy valakiknek érdekében állhattak a gyilkosságok, és a titkosszolgálati mulasztásokra hívta fel a figyelmet a párt, mely szerint „ilyen ügyek ma nem fordulhatnának elő”.
Az MSZP pedig azt várta el, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként szólaljon meg, és ítélje el, bélyegezze meg mindazokat, akik a romák elleni gyilkosságok elkövetőihez hasonlóan gondolkodnak. Ez ugyan nem történt meg, de a kormány döntése nyomán hamarosan anyagi kártérítést kaptak azok a családok, amelyek elvesztették hozzátartozójukat a támadássorozatban. Ugyanakkor pszichológiai segítséget nem kaptak.
