Szélhámosok ajánlottak „segítséget” bajba jutott vállalkozóknak

A két K. elintézi

Belpol

A nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozóknak hazudva magukat, egy bűnbanda tagjai olyan vállalkozóknak ígértek segítséget, akiknek a cégeivel szemben eljárások folytak. Büntetőperük nemrég kezdődött a Gyulai Törvényszéken. Minden ízében magyar történet következik.

„Valójában nem történt semmi, csak a telefonban szájkaratéztunk egy kicsit” – mondta alig leplezett magabiztossággal az ügy hetedrendű vádlottja, F. Ferenc a június közepi előkészítő ülésen, Gyulán. Ám hogy ennél többről lehet szó, azt a vádiraton kívül az is bizonyítja, hogy az egyik vádlott a tárgyaláson megjegyezte: az érintettek között „nagy barátság” nem alakult ki az elmúlt években. Az ügyészség üzletszerűen, hivatalos jelleg színlelésével, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés és befolyásolásvásárlás bűntettével vádol tizenhárom személyt.

Az állítólagos nemzetbiztonságiak segítségnyújtására a legtöbb esetben igényt tartó és azért sok pénzt áldozni hajlandó cégeknek a szintén a vádlottak padján ülő tulajdonosai és ügyvezetői többnyire beismerték tetteiket. Az értelmi szerző és a hierarchia csúcsán álló K. Antal első-, és K. Levente másodrendű vádlott, bár megértették a vádiratban foglaltakat, mindent tagadnak és nem is értik, mit keresnek a bíróságon.

Végső kétségbeesésében két pórul járt vállalkozó fordult egymástól függetlenül a hatóságokhoz. Ők is fizettek K. Antalnak és K. Leventének, ám az ígéretek ellenére az ellenük folytatott hatósági eljárásokban semmilyen kedvező fordulat nem állt be. Részletes, feltáró vallomásaik indították el a büntetőügyet, majd a nyomozók telefonbeszélgetések tucatjait rögzítették.

Felkutatták

Minden azzal kezdődött, hogy az egymással ismeretségben lévő K. Antal azzal hülyítette K. Leventét, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozik. Mi több, azt mondta, hogy az általa képviselt nemzetbiztonságiak pénz ellenében és személyes kapcsolataik révén segítséget nyújtanak hatósági eljárások befolyásolásában, hogy azok a megbízók által kívánt eredménnyel végződjenek. K. Levente ezt bevette, és a „hivatalos személy” felkérésére vállalta, hogy felkutatja azokat a szóba jöhető vállalkozókat, akiknek ilyesfajta segítségre szükségük van. Ehhez elsősorban a gazdaság szürke és fekete zónáiban mozgó figurákat kellett ismerni. A megállapodások előkészítése érdekében és a nagyobb nyomaték kedvéért immár K. Levente is a nemzetbiztonsági szolgálatba tartozó hivatalos személynek adta ki magát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.