Szélhámosok ajánlottak „segítséget” bajba jutott vállalkozóknak

A két K. elintézi

Belpol

A nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozóknak hazudva magukat, egy bűnbanda tagjai olyan vállalkozóknak ígértek segítséget, akiknek a cégeivel szemben eljárások folytak. Büntetőperük nemrég kezdődött a Gyulai Törvényszéken. Minden ízében magyar történet következik.

„Valójában nem történt semmi, csak a telefonban szájkaratéztunk egy kicsit” – mondta alig leplezett magabiztossággal az ügy hetedrendű vádlottja, F. Ferenc a június közepi előkészítő ülésen, Gyulán. Ám hogy ennél többről lehet szó, azt a vádiraton kívül az is bizonyítja, hogy az egyik vádlott a tárgyaláson megjegyezte: az érintettek között „nagy barátság” nem alakult ki az elmúlt években. Az ügyészség üzletszerűen, hivatalos jelleg színlelésével, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés és befolyásolásvásárlás bűntettével vádol tizenhárom személyt.

Az állítólagos nemzetbiztonságiak segítségnyújtására a legtöbb esetben igényt tartó és azért sok pénzt áldozni hajlandó cégeknek a szintén a vádlottak padján ülő tulajdonosai és ügyvezetői többnyire beismerték tetteiket. Az értelmi szerző és a hierarchia csúcsán álló K. Antal első-, és K. Levente másodrendű vádlott, bár megértették a vádiratban foglaltakat, mindent tagadnak és nem is értik, mit keresnek a bíróságon.

Végső kétségbeesésében két pórul járt vállalkozó fordult egymástól függetlenül a hatóságokhoz. Ők is fizettek K. Antalnak és K. Leventének, ám az ígéretek ellenére az ellenük folytatott hatósági eljárásokban semmilyen kedvező fordulat nem állt be. Részletes, feltáró vallomásaik indították el a büntetőügyet, majd a nyomozók telefonbeszélgetések tucatjait rögzítették.

Felkutatták

Minden azzal kezdődött, hogy az egymással ismeretségben lévő K. Antal azzal hülyítette K. Leventét, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozik. Mi több, azt mondta, hogy az általa képviselt nemzetbiztonságiak pénz ellenében és személyes kapcsolataik révén segítséget nyújtanak hatósági eljárások befolyásolásában, hogy azok a megbízók által kívánt eredménnyel végződjenek. K. Levente ezt bevette, és a „hivatalos személy” felkérésére vállalta, hogy felkutatja azokat a szóba jöhető vállalkozókat, akiknek ilyesfajta segítségre szükségük van. Ehhez elsősorban a gazdaság szürke és fekete zónáiban mozgó figurákat kellett ismerni. A megállapodások előkészítése érdekében és a nagyobb nyomaték kedvéért immár K. Levente is a nemzetbiztonsági szolgálatba tartozó hivatalos személynek adta ki magát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?