Mi jön a "migráncsozás" után: tényleg a melegek lesznek a kormánypropaganda új ellenségei?

  • B.P.M
  • 2019. július 22.

Belpol

Vagy már most is azok?

„Van azért példa arra – bár a statisztikák valóban elég gyenge adatokat mutatnak –, hogy emberek képesek homoszexuális hátterükkel leszámolni és heteroszexuálissá válni. Amit Ön állít, vagyis hogy ez egy determináltság, azt a kivételek cáfolják. Van kilépés belőle” – olvasható a kérdés-állítás a Mandineren megjelent interjúban, amely Dombos Tamással készült.

A Magyar LMBT Szövetség és a Háttér Társaság ügyvivője erre azt mondta, nincs olyan kutatási eredmény, amely azt mondja, hogy a szexuális irányultság megváltoztatható. „A konverziós vagy reparatív «terápiák» sem azt ígérik, hogy egy személy szexuális irányultságát megváltoztatják, hanem a szexuális magatartását tudják megváltoztatni. Ezeknek a terápiáknak tudományos alapjuk nincsen, leginkább vallási elveken alapuló, bűntudatkeltésre alapuló stratégiák: olyan szintű bűntudatot építenek ki az emberben, hogy az illető elnyomja saját szexuális irányultságát, és több-kevesebb – jellemzően inkább kevesebb – sikerrel heteroszexuális életpályára áll” – fogalmazott. (Szintén erről beszélt Takács Judit, az MTA kutatója is a Magyar Narancsnak árpilisi interjújában - a szerk.)

Magyarországon csak az oroszoknál rosszabb a homoszexualitás megítélése

Pár hete a köztévé egyik adásában a homoszexuálisok „gyógyítása" volt téma: a műsor szereplői szerint van erre megoldás. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadóját arról kérdeztük, hogy komolyan lehet-e venni az efféle megnyilvánulásokat.

A mandineres interjú készítője ekkor visszakérdezett: „ezek a vallási elvekre épülő stratégiák persze épülhetnek a bűntudatkeltésre, de Ön szerint olyan nincs, hogy valakinek egy döntés vagy egy vallási élmény következtében megváltozik a személyisége, és ezzel a szexuális irányultsága?”

A Mandiner a kormánymédia szerteágazó gépezetében a lightosabb vonalat képviseli, általában az Origo, 888.hu, PestiSrácok szintű bevándorlóellenes propagandaírások nem találhatók a portálon. Ugyanakkor az látszik – Pride felvonulástól, hónaptól függetlenül –, hogy az elmúlt hetekben felerősödött a homoszexualitás kérdésének tematizálása a kormányoldalról.

Ne nevezzük má' melegeknek őket!

Ahogyan arról a Narancs.hu is beszámolt a közelmúltban, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, valamint a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke a HírTV-n Terc című műsorában azon fakadt ki, hogy a „meleg” szó elsajátítása a homoszexuális-propaganda része.

„A nyelvpolitika a politikai korrektség híveinek kezében egy olyan eszköz, amellyel már azonnal értelmezik a valóságnak a különböző kérdéseit, a címkézéssel a maguk irányába tolják el a dolgok értelmezését. Ez igaz erre a meleg kifejezésre is” – fogalmazott akkor.

A Fidesz udvari jogvédője kiakadt azon, hogy a melegeket már nem homoszexuálisnak hívják

Ez a címkézés pedig nagyon veszélyes, ne üljünk fel a politikai korrektségnek! „Amíg korábban a megkülönböztetés ellen léptek fel a homoszexuálisok, később már ugyanazokat a jogokat követelték maguknak, mint a heteroszexuálisok, például, hogy házasodhassanak és gyermekeket fogadhassanak örökbe.

A beszélgetés Szánthóval ódáig fajult, hogy a műsort vezető Földi-Kovács Andrea azt mondta, az AIDS-et a homoszexuális lobbi neveztette el" immunihányos betegségnek, [...] elhitetve azt a szélesebb közönséggel, hogy a heteroszexuálisokra, erre az életformára ugyanúgy veszélyes vagy ugyanolyan könnyen fertőződhetnek meg ezek a betegek.”

Tehát a Táncsics-díjas újságírónő szerint az AIDS a melegek betegsége és a meleglobbi érdeme, hogy az orvostudomány és társadalom egy általános, mindenkire vonatkoztatható nevet adott a betegségnek. Szánthó egyébként a Magyar Hírlapnak azt mondta a közelmúltban, hogy azért nem vállalják a jobboldaliak a nézeteiket a homoszexualitásról, mert bűntudatkultuszt generáltak a liberálisok.

Nem most kezdődött

A melegkérdés napirendre vétele nem most kezdődött: Velkovics Vilmos már 2017-ben arról faggatta Pottyondi Edinát, a Momentum mozgalom akkori elnökségi tagját, hogy a homoszexuálisokat meg lehet-e gyógyítani.

 

Minden bizonnyal azonban a téma az elmúlt időszakban "lett felkapott" kormányoldalon, emlékezetes példa, amikor Trombitás Kristóf, a közmédia egyik műsorában ugyancsak a melegek gyógyításáról beszélgetett.

„Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság? Nem, kérem, ne legyintsenek, és ne forduljanak el indulatosan azzal a gondolattal, hogy: »Ugyan, kit érdekelnek ők?« Kitörve a korábbi titkolózások és a négy fal közül, a homoszexualitás ma már társadalmi jelenségnek számít. Befolyásolja a gondolkodásunkat, értékrendünket. Sokszor nem is tudjuk, mit kezdjünk vele, hogyan álljunk hozzá. Ha nem a mára fősodratúvá tett álláspontot valljuk, jön a megbélyegzés: homofóbok vagyunk. Ha legyintünk, valójában csak lerázzuk magunkról a kérdést. Ha meg elfogadjuk, abban tetszeleghetünk magunk és mások előtt, hogy milyen toleránsak és jók is vagyunk” – mondta akkor.

A köztévé szeretné meggyógyítani a melegeket

Állapot? Betegség? Torzulás? Teszik fel a kérdést. Szerdán a „közszolgálati" MTVA kulturális csatornáján, az M5-ön lement egy adás, amiben azt boncolgatták, miként lehet meggyógyítani a melegeket, írja a 444. Elég erősen kezd a műsor, a felütés ugyanis ez: „Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság?

Bayerék fullba nyomják

A Bayer Zsolthoz köthető műsorokban beszélnek a legkendőzetlenebbül, leggátlástalanabbul a melegekkel kapcsolatos ellenszenvükről a vendégek, ráadásul rendszerint a Fidesz számára fontos pozíciókban dolgozó emberekről van szó.

Áprilisban Gajdics Ottó, a Szabadföld főszerkesztője fogalmazott úgy a Sajtóklubban, hogy „mi toleránsak vagyunk, mi befogadók vagyunk, mi együtt tudunk élni velük, úgy, ahogy a száraz kutyapiszokkal az árokparton, még csak föl sem rúgjuk őket.”

Májusban a kormánypárti vendégek arról beszéltek a műsorban, a „homoszexuálisok között vannak különbségek”, továbbá hogy a „meleglobbi a homoszexuális gént változatlanul nem találja”. Ami, ugye, azt is jelenti, hogy ha két homoszexuális ember nevel fel egy gyermeket, akkor a gyerek nagyobb eséllyel lesz homoszexuális – legalább is Bayerék szerint. Szentesi Zöldi László publicista, szerkesztő szerint, ha béranya hordja ki a gyermeket két homoszexuális férfi számára, az "vajmi keveset különbözik az emberkereskedelemtől".

 

Érdekes, hogy a rajzfilmeknek is szentelt kritikát Bayer. A műsorvezető a L'ecsó és az Én kicsi pónim című animációs produkciókban is „bújtatott” melegpropagandát látott: „Ugye miről szól ez a L'ecsó című, egész estés családi mozi? Arról, hogy Párizs legjobb éttermében, egyszer csak ez a patkány kezd el főzni, és olyan zseniálisan főz, hogy a legszigorúbb ilyen éttermi ellenőr, aki a Michellin-csillagokat osztogatja, az is elájul tőle. Az András szerint egyebek mellett arról szól ez a történet, hogy már a kisgyerekek fejében el kell ültetni, hogy a másság milyen csodálatos" –fogalmazott az előbbi filmmel kapcsolatban.

Ugyanakkor a legjelentősebb megnyilvánulása Bayer Zsoltnak az volt, amikor kijelentette, büszke rá, hogy homofób.

Mi lehet a háttérben?

A fideszes képviselők, államtitkárok rendszerint visszafogják magukat, legfeljebb egy-egy elejtett félmondatából derül ki, mit gondolnak a homoszexuálisokról, homoszexualitásról, azonban Kövér László, az Országgyűlés elnöke már kendőzetlenül fogalmazott, nyíltan hangot adott nézeteinek.

„Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak" –mondta Kövér nem sokkal az EP-választások előtt jó pár hétig befolyásolva a közbeszédet.

Minden jel szerint a témát folyamatosan, kampányszerűen napirenden tartják, a párt vezetői kinyilatkoztatásaikkal arra buzdítják a létra alacsonyabb fokain álló politikusokat, a publicistákat, a lakájmédia szerzőit, hogy nyíltan vállalják a homoszexuálisokkal szembeni nézeteiket.

De mi lehet a háttérben? Hiszen a kormánymédia működési mechanikáját ismerve nem lehet véletlen, hogy a homoszexuálisok ilyen szinten előtérbe kerültek. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa – aki nemrég kiállt és nyíltan vállalta szexuális identitását – szerint a Fideszben éppen keresik azt a témát, amely ismét a gyűlöletkeltésen alapul és kiváltja vagy kiegészíti a tábort összetartó migráncsozást.

„Amikor annak idején 2015 elején megindult a fideszes szondáztatás, hogy a csökkenő népszerűséget mivel lehetne visszatornázni, volt itt minden, mint a búcsúban: halálbüntetés, tiszteletbentarcsaakuttúránkat, és igen, buzizás is. (...) Többedmagammal kezdem úgy érezni, mintha ismét 2015 későtavasza lenne: egyre többen és egyre hangosabban tolják, ezúttal nem a migránsozást, hanem a buzizást, miközben az ellenzék külön-külön és együtt is: kussol” – írta Léderer múlt heti Facebook-posztjában.

A szakembert nem egyszer érték atrocitások, 2016-ban például azért, mert az MHB menekültügyi koordinátoraként szerette volna megtudni, milyen tevékenységet folytat a Toroczkai László polgármester által létrehozott mezőőrség. (Mint ismeretes, hogy a határmenti település polgármestere jelenleg az ország legszélsőségesebb, sok ponton a Fidesszel kapcsolatba hozható Mi Hazánk Mozgalom elnöke – a szerk.).

Érdeklődésére így reagált Toroczkai: „engem aztán rohadtul nem érdekelnek a hajlamai, javaslom, hogy írja ki egy táblára is, hogy zsidó és homoszexuális, aztán sétáljon végig a táblával valamelyik nyugat-európai No-Go Zónán, majd meglátja, hogyan fogadják a kedvencei. Ide viszont ne jöjjön, Ásotthalomról rendeletben tiltottuk ki a hozzá hasonlóan a rend ellen fellépő személyeket és szervezeteket!”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.