Mi jön a "migráncsozás" után: tényleg a melegek lesznek a kormánypropaganda új ellenségei?

  • B.P.M
  • 2019. július 22.

Belpol

Vagy már most is azok?

„Van azért példa arra – bár a statisztikák valóban elég gyenge adatokat mutatnak –, hogy emberek képesek homoszexuális hátterükkel leszámolni és heteroszexuálissá válni. Amit Ön állít, vagyis hogy ez egy determináltság, azt a kivételek cáfolják. Van kilépés belőle” – olvasható a kérdés-állítás a Mandineren megjelent interjúban, amely Dombos Tamással készült.

A Magyar LMBT Szövetség és a Háttér Társaság ügyvivője erre azt mondta, nincs olyan kutatási eredmény, amely azt mondja, hogy a szexuális irányultság megváltoztatható. „A konverziós vagy reparatív «terápiák» sem azt ígérik, hogy egy személy szexuális irányultságát megváltoztatják, hanem a szexuális magatartását tudják megváltoztatni. Ezeknek a terápiáknak tudományos alapjuk nincsen, leginkább vallási elveken alapuló, bűntudatkeltésre alapuló stratégiák: olyan szintű bűntudatot építenek ki az emberben, hogy az illető elnyomja saját szexuális irányultságát, és több-kevesebb – jellemzően inkább kevesebb – sikerrel heteroszexuális életpályára áll” – fogalmazott. (Szintén erről beszélt Takács Judit, az MTA kutatója is a Magyar Narancsnak árpilisi interjújában - a szerk.)

Magyarországon csak az oroszoknál rosszabb a homoszexualitás megítélése

Pár hete a köztévé egyik adásában a homoszexuálisok „gyógyítása" volt téma: a műsor szereplői szerint van erre megoldás. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadóját arról kérdeztük, hogy komolyan lehet-e venni az efféle megnyilvánulásokat.

A mandineres interjú készítője ekkor visszakérdezett: „ezek a vallási elvekre épülő stratégiák persze épülhetnek a bűntudatkeltésre, de Ön szerint olyan nincs, hogy valakinek egy döntés vagy egy vallási élmény következtében megváltozik a személyisége, és ezzel a szexuális irányultsága?”

A Mandiner a kormánymédia szerteágazó gépezetében a lightosabb vonalat képviseli, általában az Origo, 888.hu, PestiSrácok szintű bevándorlóellenes propagandaírások nem találhatók a portálon. Ugyanakkor az látszik – Pride felvonulástól, hónaptól függetlenül –, hogy az elmúlt hetekben felerősödött a homoszexualitás kérdésének tematizálása a kormányoldalról.

Ne nevezzük má' melegeknek őket!

Ahogyan arról a Narancs.hu is beszámolt a közelmúltban, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, valamint a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke a HírTV-n Terc című műsorában azon fakadt ki, hogy a „meleg” szó elsajátítása a homoszexuális-propaganda része.

„A nyelvpolitika a politikai korrektség híveinek kezében egy olyan eszköz, amellyel már azonnal értelmezik a valóságnak a különböző kérdéseit, a címkézéssel a maguk irányába tolják el a dolgok értelmezését. Ez igaz erre a meleg kifejezésre is” – fogalmazott akkor.

A Fidesz udvari jogvédője kiakadt azon, hogy a melegeket már nem homoszexuálisnak hívják

Ez a címkézés pedig nagyon veszélyes, ne üljünk fel a politikai korrektségnek! „Amíg korábban a megkülönböztetés ellen léptek fel a homoszexuálisok, később már ugyanazokat a jogokat követelték maguknak, mint a heteroszexuálisok, például, hogy házasodhassanak és gyermekeket fogadhassanak örökbe.

A beszélgetés Szánthóval ódáig fajult, hogy a műsort vezető Földi-Kovács Andrea azt mondta, az AIDS-et a homoszexuális lobbi neveztette el" immunihányos betegségnek, [...] elhitetve azt a szélesebb közönséggel, hogy a heteroszexuálisokra, erre az életformára ugyanúgy veszélyes vagy ugyanolyan könnyen fertőződhetnek meg ezek a betegek.”

Tehát a Táncsics-díjas újságírónő szerint az AIDS a melegek betegsége és a meleglobbi érdeme, hogy az orvostudomány és társadalom egy általános, mindenkire vonatkoztatható nevet adott a betegségnek. Szánthó egyébként a Magyar Hírlapnak azt mondta a közelmúltban, hogy azért nem vállalják a jobboldaliak a nézeteiket a homoszexualitásról, mert bűntudatkultuszt generáltak a liberálisok.

Nem most kezdődött

A melegkérdés napirendre vétele nem most kezdődött: Velkovics Vilmos már 2017-ben arról faggatta Pottyondi Edinát, a Momentum mozgalom akkori elnökségi tagját, hogy a homoszexuálisokat meg lehet-e gyógyítani.

 

Minden bizonnyal azonban a téma az elmúlt időszakban "lett felkapott" kormányoldalon, emlékezetes példa, amikor Trombitás Kristóf, a közmédia egyik műsorában ugyancsak a melegek gyógyításáról beszélgetett.

„Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság? Nem, kérem, ne legyintsenek, és ne forduljanak el indulatosan azzal a gondolattal, hogy: »Ugyan, kit érdekelnek ők?« Kitörve a korábbi titkolózások és a négy fal közül, a homoszexualitás ma már társadalmi jelenségnek számít. Befolyásolja a gondolkodásunkat, értékrendünket. Sokszor nem is tudjuk, mit kezdjünk vele, hogyan álljunk hozzá. Ha nem a mára fősodratúvá tett álláspontot valljuk, jön a megbélyegzés: homofóbok vagyunk. Ha legyintünk, valójában csak lerázzuk magunkról a kérdést. Ha meg elfogadjuk, abban tetszeleghetünk magunk és mások előtt, hogy milyen toleránsak és jók is vagyunk” – mondta akkor.

A köztévé szeretné meggyógyítani a melegeket

Állapot? Betegség? Torzulás? Teszik fel a kérdést. Szerdán a „közszolgálati" MTVA kulturális csatornáján, az M5-ön lement egy adás, amiben azt boncolgatták, miként lehet meggyógyítani a melegeket, írja a 444. Elég erősen kezd a műsor, a felütés ugyanis ez: „Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság?

Bayerék fullba nyomják

A Bayer Zsolthoz köthető műsorokban beszélnek a legkendőzetlenebbül, leggátlástalanabbul a melegekkel kapcsolatos ellenszenvükről a vendégek, ráadásul rendszerint a Fidesz számára fontos pozíciókban dolgozó emberekről van szó.

Áprilisban Gajdics Ottó, a Szabadföld főszerkesztője fogalmazott úgy a Sajtóklubban, hogy „mi toleránsak vagyunk, mi befogadók vagyunk, mi együtt tudunk élni velük, úgy, ahogy a száraz kutyapiszokkal az árokparton, még csak föl sem rúgjuk őket.”

Májusban a kormánypárti vendégek arról beszéltek a műsorban, a „homoszexuálisok között vannak különbségek”, továbbá hogy a „meleglobbi a homoszexuális gént változatlanul nem találja”. Ami, ugye, azt is jelenti, hogy ha két homoszexuális ember nevel fel egy gyermeket, akkor a gyerek nagyobb eséllyel lesz homoszexuális – legalább is Bayerék szerint. Szentesi Zöldi László publicista, szerkesztő szerint, ha béranya hordja ki a gyermeket két homoszexuális férfi számára, az "vajmi keveset különbözik az emberkereskedelemtől".

 

Érdekes, hogy a rajzfilmeknek is szentelt kritikát Bayer. A műsorvezető a L'ecsó és az Én kicsi pónim című animációs produkciókban is „bújtatott” melegpropagandát látott: „Ugye miről szól ez a L'ecsó című, egész estés családi mozi? Arról, hogy Párizs legjobb éttermében, egyszer csak ez a patkány kezd el főzni, és olyan zseniálisan főz, hogy a legszigorúbb ilyen éttermi ellenőr, aki a Michellin-csillagokat osztogatja, az is elájul tőle. Az András szerint egyebek mellett arról szól ez a történet, hogy már a kisgyerekek fejében el kell ültetni, hogy a másság milyen csodálatos" –fogalmazott az előbbi filmmel kapcsolatban.

Ugyanakkor a legjelentősebb megnyilvánulása Bayer Zsoltnak az volt, amikor kijelentette, büszke rá, hogy homofób.

Mi lehet a háttérben?

A fideszes képviselők, államtitkárok rendszerint visszafogják magukat, legfeljebb egy-egy elejtett félmondatából derül ki, mit gondolnak a homoszexuálisokról, homoszexualitásról, azonban Kövér László, az Országgyűlés elnöke már kendőzetlenül fogalmazott, nyíltan hangot adott nézeteinek.

„Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak" –mondta Kövér nem sokkal az EP-választások előtt jó pár hétig befolyásolva a közbeszédet.

Minden jel szerint a témát folyamatosan, kampányszerűen napirenden tartják, a párt vezetői kinyilatkoztatásaikkal arra buzdítják a létra alacsonyabb fokain álló politikusokat, a publicistákat, a lakájmédia szerzőit, hogy nyíltan vállalják a homoszexuálisokkal szembeni nézeteiket.

De mi lehet a háttérben? Hiszen a kormánymédia működési mechanikáját ismerve nem lehet véletlen, hogy a homoszexuálisok ilyen szinten előtérbe kerültek. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa – aki nemrég kiállt és nyíltan vállalta szexuális identitását – szerint a Fideszben éppen keresik azt a témát, amely ismét a gyűlöletkeltésen alapul és kiváltja vagy kiegészíti a tábort összetartó migráncsozást.

„Amikor annak idején 2015 elején megindult a fideszes szondáztatás, hogy a csökkenő népszerűséget mivel lehetne visszatornázni, volt itt minden, mint a búcsúban: halálbüntetés, tiszteletbentarcsaakuttúránkat, és igen, buzizás is. (...) Többedmagammal kezdem úgy érezni, mintha ismét 2015 későtavasza lenne: egyre többen és egyre hangosabban tolják, ezúttal nem a migránsozást, hanem a buzizást, miközben az ellenzék külön-külön és együtt is: kussol” – írta Léderer múlt heti Facebook-posztjában.

A szakembert nem egyszer érték atrocitások, 2016-ban például azért, mert az MHB menekültügyi koordinátoraként szerette volna megtudni, milyen tevékenységet folytat a Toroczkai László polgármester által létrehozott mezőőrség. (Mint ismeretes, hogy a határmenti település polgármestere jelenleg az ország legszélsőségesebb, sok ponton a Fidesszel kapcsolatba hozható Mi Hazánk Mozgalom elnöke – a szerk.).

Érdeklődésére így reagált Toroczkai: „engem aztán rohadtul nem érdekelnek a hajlamai, javaslom, hogy írja ki egy táblára is, hogy zsidó és homoszexuális, aztán sétáljon végig a táblával valamelyik nyugat-európai No-Go Zónán, majd meglátja, hogyan fogadják a kedvencei. Ide viszont ne jöjjön, Ásotthalomról rendeletben tiltottuk ki a hozzá hasonlóan a rend ellen fellépő személyeket és szervezeteket!”

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.