Novák Katalin államfőjelölt családpolitikai munkássága

A mintaanya

Belpol

A Fidesz családügyi sikerpropagandájának arca, a nemzetközi „keresztény-konzervatív” építkezés motorja 2014 óta Novák Katalin. A nevével fémjelzett családtámogatási rendszer sutba vágja a szolidaritást, a szegények és a normától eltérők rovására ad sokat a gazdagabbaknak, és hozzájárul az ország kettészakításához.

Karácsony előtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Fidesz a családokért felelős tárca nélküli minisztert, Novák Katalint jelöli Áder János államfő utódjának, így ő lehet az ország első női köztársasági elnöke. De mit is képviselt eddig Novák Katalin a kormányban, és milyen intézkedések fűződnek a nevéhez?

Az 1977-ben Szegeden született, keresztény-konzervatív családból származó háromgyerekes, több nyelven beszélő Novák karrierjét a külügyben kezdte, majd Balog Zoltán miniszteri kinevezésével az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) a miniszter kabinetfőnökének ment. A harmadik Orbán-kormány 2014-es megalakulásával lett a családtámogatási intézkedések arca, az Emmin belül ugyanis akkor szedték szét az addig Soltész Miklós által vitt szociális és családügyekért felelős államtitkárságot a rászorulókkal foglalkozó szociális és a család- és ifjúságügyi államtitkárságra. Utóbbi élére nevezték ki Novákot, aki e feladatot vitte tovább 2020 októbere után tárca nélküli miniszterként is, bár feladatkörei meglehetősen sokrétűek voltak: a család- és népesedéspolitika, családtámogatások mellett a meddőségkezelés, az örökbefogadások, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének kérdése, az ifjúságpolitika, a gyerektáboroztatás, a Nemzeti Tehetség Program, de még a nyugdíjpolitika egyes részterületei is hozzá kerültek.

Novák Katalin a róla szóló portrék szerint ügyesen lavírozik a férfiak dominálta Fideszben. Inter­júi­ban szépen, hiba nélkül mondja fel a kormányzati sikerpaneleket, nem tér el a hivatalos állásponttól, legfeljebb finomít rajtuk. Sokan az ő nevéhez kötik a családtámogatási intézkedéseket is, minthogy részben ő jelentette be azokat. A demográfiai kérdést azonban az Orbán-kormány már az ő államtitkári kinevezése előtt is zászlajára tűzte: Orbán Viktor egy 2011-es uniós tanácskozáson arról beszélt, hogy Európa „vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében”, s mivel a bevándorlásra nem lehet építeni, a gyerekes családokat kell támogatni. Az alapokat jóval Novák kinevezése előtt, a 2011-es családvédelmi törvényben lefektették.

Kar?csonyi programsorozat a z?nkai Erzs?bet-t?borban

 
A kispajtások elnöke
Fotó: MTI/ Vasvári Tamás

„Felelős gyermekvállalás”

A Fidesz családpolitikában megnyilvánuló ideológiáját Szikra Dorottya írta le egy 2018-as tanulmányában. Eszerint ennek alapja az a konzervatív meggyőződés, hogy a fogyatkozó születésszámot a hagyományos családmodell felbomlása okozza, ezért emelni kell a családok és az anyai szerep megbecsültségét mind a közéletben, mind anyagilag, másrészt küzdeni kell a mára már leg­inkább csak „családellenesként” leírt egyenlősítő törekvések ellen (mint például a „genderideológia”, a feminizmus, az „LMBTQ-propaganda”).

A NER támogatási rendszere viszont nagymértékben szelektál. A Fidesz családpolitikájának leglényegesebb eleme ugyanis – ami a 2011-es törvénybe is bekerült –, hogy a „felelős gyermekvállalást” kívánják támogatni. Ez illeszkedik az orbáni „munkaalapú társadalom” elképzelésébe is: ennek je­gyé­ben kötötték a jövedelmekhez a különböző családtámogatásokat, ezért lett a családi adókedvezmény a családtámogatási politika alapeleme. Ezt jelezte az Emmi államtitkárságának említett kettébontása is, amelynek nyomán Novák kimondottan a kormány által támogatandónak tekintett, tehetősebb családokért felelt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.