Novák Katalin államfőjelölt családpolitikai munkássága

A mintaanya

Belpol

A Fidesz családügyi sikerpropagandájának arca, a nemzetközi „keresztény-konzervatív” építkezés motorja 2014 óta Novák Katalin. A nevével fémjelzett családtámogatási rendszer sutba vágja a szolidaritást, a szegények és a normától eltérők rovására ad sokat a gazdagabbaknak, és hozzájárul az ország kettészakításához.

Karácsony előtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Fidesz a családokért felelős tárca nélküli minisztert, Novák Katalint jelöli Áder János államfő utódjának, így ő lehet az ország első női köztársasági elnöke. De mit is képviselt eddig Novák Katalin a kormányban, és milyen intézkedések fűződnek a nevéhez?

Az 1977-ben Szegeden született, keresztény-konzervatív családból származó háromgyerekes, több nyelven beszélő Novák karrierjét a külügyben kezdte, majd Balog Zoltán miniszteri kinevezésével az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) a miniszter kabinetfőnökének ment. A harmadik Orbán-kormány 2014-es megalakulásával lett a családtámogatási intézkedések arca, az Emmin belül ugyanis akkor szedték szét az addig Soltész Miklós által vitt szociális és családügyekért felelős államtitkárságot a rászorulókkal foglalkozó szociális és a család- és ifjúságügyi államtitkárságra. Utóbbi élére nevezték ki Novákot, aki e feladatot vitte tovább 2020 októbere után tárca nélküli miniszterként is, bár feladatkörei meglehetősen sokrétűek voltak: a család- és népesedéspolitika, családtámogatások mellett a meddőségkezelés, az örökbefogadások, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének kérdése, az ifjúságpolitika, a gyerektáboroztatás, a Nemzeti Tehetség Program, de még a nyugdíjpolitika egyes részterületei is hozzá kerültek.

Novák Katalin a róla szóló portrék szerint ügyesen lavírozik a férfiak dominálta Fideszben. Inter­júi­ban szépen, hiba nélkül mondja fel a kormányzati sikerpaneleket, nem tér el a hivatalos állásponttól, legfeljebb finomít rajtuk. Sokan az ő nevéhez kötik a családtámogatási intézkedéseket is, minthogy részben ő jelentette be azokat. A demográfiai kérdést azonban az Orbán-kormány már az ő államtitkári kinevezése előtt is zászlajára tűzte: Orbán Viktor egy 2011-es uniós tanácskozáson arról beszélt, hogy Európa „vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében”, s mivel a bevándorlásra nem lehet építeni, a gyerekes családokat kell támogatni. Az alapokat jóval Novák kinevezése előtt, a 2011-es családvédelmi törvényben lefektették.

Kar?csonyi programsorozat a z?nkai Erzs?bet-t?borban

 
A kispajtások elnöke
Fotó: MTI/ Vasvári Tamás

„Felelős gyermekvállalás”

A Fidesz családpolitikában megnyilvánuló ideológiáját Szikra Dorottya írta le egy 2018-as tanulmányában. Eszerint ennek alapja az a konzervatív meggyőződés, hogy a fogyatkozó születésszámot a hagyományos családmodell felbomlása okozza, ezért emelni kell a családok és az anyai szerep megbecsültségét mind a közéletben, mind anyagilag, másrészt küzdeni kell a mára már leg­inkább csak „családellenesként” leírt egyenlősítő törekvések ellen (mint például a „genderideológia”, a feminizmus, az „LMBTQ-propaganda”).

A NER támogatási rendszere viszont nagymértékben szelektál. A Fidesz családpolitikájának leglényegesebb eleme ugyanis – ami a 2011-es törvénybe is bekerült –, hogy a „felelős gyermekvállalást” kívánják támogatni. Ez illeszkedik az orbáni „munkaalapú társadalom” elképzelésébe is: ennek je­gyé­ben kötötték a jövedelmekhez a különböző családtámogatásokat, ezért lett a családi adókedvezmény a családtámogatási politika alapeleme. Ezt jelezte az Emmi államtitkárságának említett kettébontása is, amelynek nyomán Novák kimondottan a kormány által támogatandónak tekintett, tehetősebb családokért felelt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.