Novák Katalin államfőjelölt családpolitikai munkássága

A mintaanya

Belpol

A Fidesz családügyi sikerpropagandájának arca, a nemzetközi „keresztény-konzervatív” építkezés motorja 2014 óta Novák Katalin. A nevével fémjelzett családtámogatási rendszer sutba vágja a szolidaritást, a szegények és a normától eltérők rovására ad sokat a gazdagabbaknak, és hozzájárul az ország kettészakításához.

Karácsony előtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Fidesz a családokért felelős tárca nélküli minisztert, Novák Katalint jelöli Áder János államfő utódjának, így ő lehet az ország első női köztársasági elnöke. De mit is képviselt eddig Novák Katalin a kormányban, és milyen intézkedések fűződnek a nevéhez?

Az 1977-ben Szegeden született, keresztény-konzervatív családból származó háromgyerekes, több nyelven beszélő Novák karrierjét a külügyben kezdte, majd Balog Zoltán miniszteri kinevezésével az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) a miniszter kabinetfőnökének ment. A harmadik Orbán-kormány 2014-es megalakulásával lett a családtámogatási intézkedések arca, az Emmin belül ugyanis akkor szedték szét az addig Soltész Miklós által vitt szociális és családügyekért felelős államtitkárságot a rászorulókkal foglalkozó szociális és a család- és ifjúságügyi államtitkárságra. Utóbbi élére nevezték ki Novákot, aki e feladatot vitte tovább 2020 októbere után tárca nélküli miniszterként is, bár feladatkörei meglehetősen sokrétűek voltak: a család- és népesedéspolitika, családtámogatások mellett a meddőségkezelés, az örökbefogadások, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének kérdése, az ifjúságpolitika, a gyerektáboroztatás, a Nemzeti Tehetség Program, de még a nyugdíjpolitika egyes részterületei is hozzá kerültek.

Novák Katalin a róla szóló portrék szerint ügyesen lavírozik a férfiak dominálta Fideszben. Inter­júi­ban szépen, hiba nélkül mondja fel a kormányzati sikerpaneleket, nem tér el a hivatalos állásponttól, legfeljebb finomít rajtuk. Sokan az ő nevéhez kötik a családtámogatási intézkedéseket is, minthogy részben ő jelentette be azokat. A demográfiai kérdést azonban az Orbán-kormány már az ő államtitkári kinevezése előtt is zászlajára tűzte: Orbán Viktor egy 2011-es uniós tanácskozáson arról beszélt, hogy Európa „vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében”, s mivel a bevándorlásra nem lehet építeni, a gyerekes családokat kell támogatni. Az alapokat jóval Novák kinevezése előtt, a 2011-es családvédelmi törvényben lefektették.

Kar?csonyi programsorozat a z?nkai Erzs?bet-t?borban

 
A kispajtások elnöke
Fotó: MTI/ Vasvári Tamás

„Felelős gyermekvállalás”

A Fidesz családpolitikában megnyilvánuló ideológiáját Szikra Dorottya írta le egy 2018-as tanulmányában. Eszerint ennek alapja az a konzervatív meggyőződés, hogy a fogyatkozó születésszámot a hagyományos családmodell felbomlása okozza, ezért emelni kell a családok és az anyai szerep megbecsültségét mind a közéletben, mind anyagilag, másrészt küzdeni kell a mára már leg­inkább csak „családellenesként” leírt egyenlősítő törekvések ellen (mint például a „genderideológia”, a feminizmus, az „LMBTQ-propaganda”).

A NER támogatási rendszere viszont nagymértékben szelektál. A Fidesz családpolitikájának leglényegesebb eleme ugyanis – ami a 2011-es törvénybe is bekerült –, hogy a „felelős gyermekvállalást” kívánják támogatni. Ez illeszkedik az orbáni „munkaalapú társadalom” elképzelésébe is: ennek je­gyé­ben kötötték a jövedelmekhez a különböző családtámogatásokat, ezért lett a családi adókedvezmény a családtámogatási politika alapeleme. Ezt jelezte az Emmi államtitkárságának említett kettébontása is, amelynek nyomán Novák kimondottan a kormány által támogatandónak tekintett, tehetősebb családokért felelt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”