„A rendőr azzal kezdte a meghallgatást, hogy nem politikai nyomásra indult az eljárás”

Belpol

Az ellenzéki aktivisták és helyi politikusok ellen indított eljárások többsége még idő előtt elhal. Mégis sokszor vegzálják őket.

Februárban összeszedtük, hogy milyen hatósági és peres eljárásokban érintett az ellenzék. Például a Momentum és a DK háza táján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szimatol, az ügyészség pedig több vezető politikus, így Fekete-Győr András (Momentum) pártelnök, valamint Varju László (DK) országgyűlési képviselő ellen is vádat emelt. 

Nem nehéz ezek mögött politikai motivációt feltételezni, ugyanakkor a megkérdezettek válaszaiból az szűrhető le, hogy bár anyagilag és érzelmileg is megterhelő tud lenni egy nyomozás, továbbá alkalmas lehet arra, hogy a közelgő 2022-es kampányban megossza a pártok és a politikusok figyelmét, de igazából mégsem hátráltatja őket a tevékenységükben. Sőt, még a hasznukra is válhat adott esetben, mert a saját szavazói bázisukban megnő irántuk az érdeklődés. 

Célkeresztben a Momentum

Az említett cikkben az országosan ismert politikai szereplőkkel foglalkoztunk. Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kisebb szervezetekben tevékenykedő politikusok, így a polgármesterek, önkormányzati képviselők, vagy épp az aktivisták érintettek-e hasonló ügyekben. Ezek összesítése alapján feltűnő, hogy a legtöbb eljárás a Momentum politikusai ellen irányul. 

A Narancs.hu tárta fel még tavaly májusban, hogy Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármester rémhírterjesztésért tett feljelentést a Momentum helyi aktivistája ellen; házkutatást tartottak nála, lefoglalták a számítástechnikai eszközeit és a telefonját, előállították és rabosították. Azonban még azon a héten, a Gyulai Járási Ügyészség bűncselekmény hiánya miatt megszüntette a büntetőeljárást; pár nappal később az eszközeit is visszakapta. „A szokatlan gyors lezárása az ügynek és személyének gyors felmentésében nagy szerepet játszott, hogy a nagyon sokan kiálltak mellette” – tájékoztatta lapunkat Németh Gyöngyvér, a Momentum sajtófőnöke. 

Szemző Áront, a párt budakeszi politikusa egy 3D-s zebra felfestése miatt először tanúként, később gyanúsítottként lett a rendőrségre beidézve, majd rabosították idén februárban; a vád közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. Szemző panasszal élt az ügyészségnél; véleménye szerint nem követte el, amivel vádolják, ugyanis a gyalogátkelőhely helye már ki volt jelölve a hivatal által, illetve egy gyalogos forgalomra figyelmeztető tábla is ki volt rakva azon a helyen. Az ügyészség elutasította panaszát, ezért ügyvédet fogadott. „Ez egy olyan figyelemfelhívó akció volt, mely nélkül valószínűleg a helyieknek még heteket, akár hónapokat is kellett volna várnia a hivatalos gyalogátkelőhely kialakítására,

így azonban az akció után két nappal a hivatal kialakította azt”

– írta a sajtófőnök az esettel kapcsolatban.

Állítólagos feljelentés született Bodrozsán Alexandra, a párt kecskeméti önkormányzati képviselője ellen is azzal a váddal, hogy nem vonult karanténba külföldi utazása után tavaly márciusban. Németh Gyöngyvér szerint a politikus „csak a propagandahírekből értesült a feljelentésről”, sem akkor és azóta sem kapott hivatalos megkeresést a rendőrségről. Hasonló történt Göd polgármesterével, Balogh Csabával, akit Tuzson Bence országgyűlési képviselő „fenyegetett a rendőri feljelentéssel”, de végül ez a sajtófőnök szerint nem történt meg. 

Balogh Csaba, Göd polgármestere

 
Balogh Csaba, Göd polgármestere

Aktivistákra is rámennek

A Momentum aktivistái 2019 januárjában egy festékfújós akcióval fejezték ki tiltakozásukat amiatt, hogy az ügyészség eljárást indított országgyűlési képviselők ellen. Ők voltak azok, akik a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozás keretében az MTVA székházában tartózkodtak. „A tiltakozás jeleként olyan, a kormányt érintő ügyeket festettek fel a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületének bejárata elé, melyek vizsgálatával az ügyészség egyáltalán nem foglalkozott. Azóta azonban a lemosható festékkel történő politikai véleménynyilvánítás bűnüggyé vált: aktivistáinkat csoportosan, kisebb értékre, politikai véleménynyilvánítás céljából elkövetett rongálással vádolták, és 2020 áprilisában, a pandémia első hulláma alatt személyes kihallgatásra is behívták. A nyomozást végül bűncselekmény elkövetésének hiányában a közelmúltban megszűntették” – írta Németh. 

A párt ifjúsági szervezetének, a TizenX-nek egy 17 éves tagját – aki Ákos álnévvel vált ismertté a médiában – gyámhatósági eljárás alá vonták, mert nyáron lemosható festékkel egy jachtparkolót festett társaival Szijjártó Péter külügyminiszter minisztériuma elé. A sajtófőnök tájékoztatása szerint

még nem kereste fel hivatalosan Ákost a rendőrség, sem a gyámügy, 

azonban a Magyar Helsinki Bizottság felajánlotta, hogy ellátja a fiatalkorú jogi védelmét, amennyiben arra szükség lesz. Mikor az eset kiderült februárban Orosz Anna és Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagjai újra felfestették a jachtparkolót, „hogy kiálljanak a hatóságok által vegzált fiatal társuk mellett és megmutassák, hogy a Momentumot nem lehet megfélemlíteni”. Tóth rendőrségi idézést kapott, miszerint eljárás alá vonták „szándékos rongálás” elkövetése miatt. 

Kíváncsiak voltunk Paróczai Anikó ügyére is, bár esetében nem a hatóságok, hanem egy kerületi tisztviselő feljelentésére indult eljárás. A kispesti önkormányzati képviselőt becsületsértés és különleges adatokkal való visszaélés miatt jelentették fel, miután nyilvánosságra hozta, hogy megtalálta a baloldali vezetésű önkormányzat vagyonkezelőjének vezetője, Kránitz Krisztián spanyolországi medencés villáját – ezen esetről azonban nem kaptunk tájékoztatást. Miután kiderült, hogy Kránitz jelentette fel Paróczait, a momentumos képviselő azt nyilatkozta, Gajda Péter polgármester szerint a vagyonkezelő vezetője véletlenül jelentette fel. Gajda később cáfolta, hogy ilyet mondott volna. 

Paroczai_Aniko_S_5204c_top_story_lead.jpg

 
Paróczai Anikó, kispesti önkormányzati képviselő – Fotó: Sióréti Gábor
 

„Nem politikai nyomás hatására...”

Természetesen nem csak a Momentum politikusait vonták hatósági eljárás alá az elmúlt években; közveszéllyel való fenyegetés miatt indult nyomozás Mohács korábbi polgármestere ellen még 2020 márciusában. Az akkor még az MSZP színeiben politizáló Csorbai Ferenc – aki a szeptemberi időközi választáson elvesztette a polgármesteri tisztségét – megkeresésünkre annyit írt, hogy megszüntették a nyomozást anélkül, hogy meghallgatták volna. „Ezért, mivel engem nem kérdeztek meg, tájékoztatást sem kaptam soha a nyomozati cselekményekkel kapcsolatban. Magam is »sajtóból« értesültem az ügy lezárásáról”. Szintén márciusban jelentették fel Budai Lórántot, Jászberény jobbikos polgármesterét, amiért „túl sok információt osztott meg” a Facebook-oldalán a város veszélyelhárítási tervével kapcsolatban, amit a koronavírus-járvány miatt alkotott meg. Budai arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy ennek az ügynek semmilyen következménye nem lett. Úgy néz ki tehát, hogy több esetben

a feljelentések a fenyegetés eszközei, és nem következik belőlük érdemi nyomozás vagy számonkérés.

Ugyanakkor akad olyan akció is, aminek van „eredménye”. Január végén feljelentették Faragó Zsoltot, az Éljen Szekszárd! önkormányzati képviselőjét arra hivatkozva, hogy nyitva tartotta edzőtermét a pandémia ideje alatt. Faragó megkeresésünkre elmondta, hogy személyi edző bizonyítvánnyal rendelkező egyéni vállalkozóként dolgozik, és a magáningatlanában vannak edzéshez szükséges eszközei, ahol valóban tart élsportolóknak felkészítéseket. Ugyanakkor mielőtt elindította volna a vállalkozását, tájékozódott az illetékes hatóságoknál, és kiderült, amennyiben nem folytat kereskedelmi tevékenységet, tehát például nem üzmeltet büfét, úgy nem kell külön engedély a vállalkozása működtetéséhez, a tulajdonában álló ingatlan így nem is minősül konditeremnek. 

Ennek ellenére megtörtént a feljelentés. A rendőrök úgy mentek ki hozzá, hogy ő nem volt jelen, csak két edzést végző fiatal, akiket a helyszínen megbüntettek 30-30 ezer forintra. A képviselő ellen közigazgatási eljárás indult, ami ellen panasszal élt; állítása szerint a meghallgatását a rendőrségen azzal kezdték, hogy nem politikai nyomás hatására indult az ügy. Később kapott egy határozatot, amiben elismerték, hogy mivel személyi edző, és a vállalkozása is erre irányul, nem engedélyköteles a tevékekenysége. Ennek ellenére megbüntették 200 ezer forintra. Faragó Zsolt állítja, politikai támadás zajlik ellene, és úgy döntött – a nála edző két fiatallal együtt – nem fizeti be a bírságot, hanem a bírósághoz fordult. 

(Címlapképünkön a Szijjártó Péter hivatala elé felfestett jachtparkoló)

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.