A Mathias Corvinus Collegium egyre bővülő birodalma

A sok jóból jó sokat  

Miután az állam gálánsan megtámogatta, a Mathias Corvinus Collegium immár saját forrásaiból terjeszkedni kezdett. Cél a 10 ezer diák, és bár ettől még messze van az intézmény, pénzt nem kímélve építi ki vidéki hálózatát.

„Az MCC a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye szerepét kívánja betölteni” – nyilatkozta lapunknak 2020 májusában Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) akkori ügyvezető igazgatója, jelenlegi főigazgatója (lásd: A holnap ifjú serege, Magyar Narancs, 2020. május 21.). Akkor azért foglalkoztunk a mára kormányközeli üzletemberré avanzsált Tombor András családja által alapított, jobboldali elköteleződésű magán-szakkollégiummal, mert a kormány körülbelül 260–280 milliárd forint értékű Mol- és Richter-részvényekből álló csomaggal támogatta meg az intézményt. A cél az volt, hogy az addigi 24 éves története során összesen mintegy 5 ezer diákkal foglalkozó kollégium szakmai és földrajzi értelemben is megsokszorozza a kapacitásait, jelen legyen minden nagyobb városban, általános és középiskolás, illetve egyetemi programjain pedig évente legalább 10 ezren tanuljanak.

Az elmúlt két évben az MCC nagyszabású tervei nagyvonalú támogatóra találtak a kormányban: még 2020-ban az eredeti alapító Tihanyi Alapítványhoz csatlakozott az állam is, a kuratórium elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök „politikai igazgatója” lett; MCC Alapítványra változtatták a nevet, majd bevették a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok sorába, és némi ingatlanvagyonnal is megdobták. Miután az indulását hatékonyan megtámogatták, az MCC önjáró lett: terjeszkedni kezdett, ma pedig ott tart, hogy szinte minden nagyobb magyar városban megszerzett egy lehetőség szerint ikonikus és pati­nás épületet, amelyek a kormánypárti megyei lapok szalagcímei szerint „a tehetséggondozás otthonai” lehetnek.

„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket” – indokolja honlapján az intézmény, hogy miért reprezentatív palotákat szemel ki magának országszerte.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.