Magyar Narancs: Az MSZP választmányi tagjainak küldött múlt heti levelében arról írt, hogy nem küzd tovább a párt társelnöki posztjáért. Nyilvános bejelentése ugyanakkor hétfőig, interjúnk napjáig nem volt erről. Végleges a döntése?
Ujhelyi István: A politikában soha semmi nem végleges, ez egy ilyen műfaj. De a szombati választmányi ülésünk után is azt érzékelem, hogy megosztották a szervezetet a javaslataim. Radikális újjászületési programmal léptem föl, és ha erre nem áll készen a párt, akkor kár belekezdeni.
MN: Feltétlenül probléma, hogy megosztott a szervezet? A verseny, a vita pozitív hatású is lehet.
UI: A viták ettől még napi szinten zajlanak, én sem álltam le. Múlt héten a brüsszeli munkám mellett Sopronban és Kiskunhalason jártam, ezen a héten is több rendezvényem lesz. Tényleg abban hiszek, hogy valami egészen mást kellene csinálni. A programomért harcoltam volna, azt viszont elvesztegetett időnek tartom, hogy az október 22-i kongresszusig házon belüli csatákat folytassunk. Ezzel többet rombolnék, mint építenék, így inkább bele sem kezdek.
MN: Úgy érzi, ha megválasztanák társelnöknek, akkor sem tudná átvinni az elképzeléseit?
UI: Pontosan. Ha nincs teljes egyetértés, akkor lehetetlen bármit változtatni például az MSZP alapszabályán. Van úgy, hogy egy közösség egy része a status quót biztonságosabbnak érzi, mint valami újat. Nekem olyan a habitusom, hogy szeretek bátran belevágni új dolgokba. Azt viszont nem ambicionálom, hogy a jelenlegi működési struktúrájú MSZP-nek legyek az elnöke.
MN: A szervezeti kérdésekre vonatkoztak azok a változtatási javaslatai, amiket a párt egy része ellenzett?
UI: Alapvetően igen.
MN: Mert a nyilvánosságban a legnagyobb visszhangot az keltette, hogy az MSZP-t átnevezné Esély közösséggé.
UI: Nem a névváltozás a legfontosabb, az csak a vége, a szimbolikus lezárása lehetett volna az újjászületésnek. Az alapszabályt, a teljes belső struktúrát, az erőforrás-megosztást és persze a külcsínt is átszabtam volna. A politikai tartalomban egyébként nagy vitáink nincsenek, pontosan tudjuk, hogy a bérből és fizetésből élők pártja kell hogy legyünk. Nem szeretem az olyan mondatokat, hogy forduljunk balra vagy menjünk még balrább. Ahol most vagyunk, azt kell tudnunk sokkal profibb eszközökkel képviselni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
