A Szájernek most intézetet adó Schmidt Mária még egy évig tartotta kuratóriumában a Fidesz-alapítót annak lemondása után

Belpol

A volt EP-képviselő közéleti visszatérését nem véletlenül Schmidt Mária egyengeti. Kapcsolatuk szilárdságára jellemző, hogy a Terror Háza múzeum igazgatója Szájert csatornán való ereszkedése után sem engedte el. A múzeumot működtető alapítvány kuratóriumából csak azt követően tették ki, hogy a „kipróbált harcosról” lapunk megírta, egy évvel azután is a kuratórium tagja, miközben Schmidték azt állították, Szájer József lemondott. Most önálló intézetet alapított neki.

Mandiner: „Visszatért Szájer József, mégpedig a XXI. Század Intézet égisze alatt „szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű” munkát végez majd. Miért most?

Schmidt Mária: Szájer József kiváló képességű, kipróbált harcos, akinek helye van a közösségünkben. Büszke vagyok rá, hogy nálunk dolgozik. Minden percét élvezem, amikor vele beszélgetek. Meddig kell az ellenfél támadásaival foglalkozni? Ne érdekeljen már minket, mit írnak vagy mondanak! A karaván halad.”

Schmidt Mária e szavakkal méltatta a volt fideszes EP-képviselőt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója nem fejtette ki a Mandiner újságírójának, hogy Szájer karrierjét a végsőkig segítette.

Három évvel ezelőtt, 2021 novemberében írtuk meg, hogy a civil szervezetek nyilvántartása szerint Szájer József változatlanul a magyar állam alapította Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja (KKTTKK). Ez a közhiteles tény alapvetően ellentmondott annak, hogy az alapítvány 2020. december 4-én a Népszavát arról tájékoztatta: „Szájer József a közalapítványban betöltött kuratóriumi tisztségétől megvált. Döntését nem indokolta.” Az ellentmondás feloldására az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Máriát kértük meg, aki nem válaszolt a Narancs.hu megkeresésére.

Szájer lemondásának, tagcserének egy év elteltével sem volt nyoma az alapítvány nyilvántartásában, sőt, folyamatban lévő eljárás sem volt bejegyezve. Előzőleg 2018-ban hajtottak végre módosítást. 2021 novemberben a KKTTKK kuratóriumában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mellett Szájer József, Martonyi János, a Fidesz volt külügyminisztere, Kapronczay Károly történész és Lánczi András, a Századvég Alapítvány volt vezetője ült. Az alapító magyar állam képviselői, Schmidt, a kuratórium elnöke annak ellenére nem intézkedtek Szájer tagságának törléséről, hogy Schmidtnek és a többi kurátornak is tudomása volt Szájer lemondásáról. Schmidt Mária a közalapítvány 2020-ról készült beszámolójában közölte, kötelessége tájékoztatni a Kuratórium tagjait, hogy „egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról”.

A törvény az alapítványoknál 60 napot engedélyez a változásbejegyzés bejelentéséhez. Ha Szájer 2020. december 4-én már lemondott, legkésőbb február végéig be kellett volna jelenteniük, de ez november végéig sem történt meg. Cikkünk idején hozzávetőleg háromszáz napos késében voltak. Schmidt nem reagált kérdéseinkre, viszont cikkünk 2021. november 30-i publikálását követő harmadik napon a közalapítványnak módosították az okiratát, ami december 16-án jogerőre emelkedett. A módosítás révén Szájer József kikerült a kuratóriumból, helyére Schanda Tamás, az innovációs és technológiai miniszter helyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár felesége, Schanda Anikó került. Szájer eltávolítását lehetővé tevő módosítást a közalapítványt alapító magyar állam képviseletében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter látta el kézjegyével.

Szájer Józsefet 2016-ban választották a KKTTKK kuratóriumába, 2020. november 29-én mondott le európai parlamenti képviselőségéről, arra hivatkozva, hogy a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára. Két nappal később elismerte, hogy november 27-én részt vett a belga járványügyi szabályok megszegésével tartott brüsszeli szexpartin, amelynek a rendőrség vetett véget. A képviselő hátizsákjában kábítószert foglaltak le, amiről Szájernek, állítása szerint nem volt tudomása és nem is fogyasztott belőle.

A botrány hatására Szájer gyorsan szabadult meg közéleti, tudományos tisztségeitől. Elsőként a Fideszből lépett ki a botrány negyedik napján, majd soproni díszpolgári címétől vált meg, majd következett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címének elvesztése.

Schmidt Mária ezúttal egy intézet vezetői pozíciójával segíti Szájert, aki az alapítvány munkaszervezeteként működő XXI. Század Intézet keretein belül, a Szabad Európa Intézet igazgatójaként tér vissza a közéletbe. Az intézet honlapja szerint rajta kívül még egy munkatársa van, a XXI. Század Intézet kutatója, Petri Bernadett jogász. Ő az Európai Parlamentben 2019-2023 között Szájer József majd Schaller-Baross Ernő EP-képviselő politikai tanácsadójaként dolgozott. Szájer intézete több program elindításán dolgozik. Az önálló Európa-koncepción: „a hatvanas években megszületett, De Gaulle elnök által ihletett, francia Fouchet-terv óta nem készült az Unió fejlődését nemzeti alapon kijelölő részletes program, ezt a hiányt szeretnénk pótolni”. Az Európai Unió tagországai számára összehasonlításra alkalmas, komplex szuverenitás-index kidolgozásán, valamint a Nemzetek Jogai Charta tervezetén.

Szájer hasonló nehézkesen tudott elválni 2021-ben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumától. Ez a lemondási folyamat fél éven át húzódott, végül lapunk tényfeltáró cikksorozata után intézkedett a két alapító, Orbán Viktor és Kövér László Szájer leváltásáról. A Fidesz képviseletében a pártelnök, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület képviseletében Kövér 2021. június 11-én kezdeményezte Szájer József NGYSZA-kuratóriumi tagságának törlését. Ezt sem kapkodták el, ugyanis Szájer március elején mondott le arról, a tagcserére viszont hónapokkal később reagáltak. A lemondás március 1-i dátuma éppen egybeesett Szájer NGYSZA-kurátorkodásáról szóló cikkünk megjelenésével, amelyben nyilvánosságra hoztuk, hogy nem felel meg a valóságnak az NGYSZA állítása, miszerint a képviselő hónapokkal korábban lemondott tisztségéről. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványa újabb kérdéseinkre árulta el, hogy a volt fideszes EP-képviselő mégse küldte el lemondó nyilatkozatát, holott korábban azt állították, 2020 decemberében megtette. A törléssel kapcsolatos dokumentációból derült ki, azért nem kaptunk válasz, mert Szájer lemondása március 1-ig sem történt meg.

Ahogy arról a Narancs.hu a héten elsőként beszámolt, Schmidt Máris alapítványa beszélgetőkönyvet jelentet meg Szájerről.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.