Tizenöt évvel ezelőtt, 2010 áprilisában az Orbán Viktor által vezetett Fidesz–KDNP megszerezte első kétharmados választási győzelmét, három újabb nagyarányú győzelmet követően pedig immár másfél évtizede alkotmányozó többséggel kormányoznak. Az évforduló apropóján a Policy Solutions friss kutatása arra kereste a választ, milyen tényezők és kormányzati intézkedések állnak a Fidesz társadalmi támogatottsága mögött, illetve a kormányzás mely aspektusaival elégedetlenek a választók.
A felmérés során arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyarok szerint milyen területeken javult vagy éppen romlott az ország helyzete az Orbán-kormány regnálása alatt, továbbá melyek voltak a Fidesz legnépszerűbb és legnépszerűtlenebb intézkedései. Bár a kutatás eredményeit ismertető beszámoló az elmúlt másfél évtized átfogó értékelését ígéri, a Policy Solutions munkatársai külön kiemelik, hogy a felmérés során igyekeztek reflektálni a 2020-as években történt változásokra, így a friss eredmények az Orbán-kormány tíz éves fennállása alkalmával elvégzett kutatás tanulságainak tükrében is értelmezhetők. Igaz – ahogy ez a kérdések megfogalmazásából, a vizsgált társadalmi problémák listájából és a szavazótáborokra lebontott eredményekből látszódik –, ebből a megközelítésből óhatatlanul is az következik, hogy a jelen aktuális politikai és társadalmi feszültségeinek tematizálásával túlságosan is a mostra helyeződik az elemzés fókusza, amiből így inkább lehet a magyar társadalom 2025 tavaszára jellemző lelkiállapotára következteni, sem mint az Orbán-kormány elmúlt tizenöt évének objektív, átfogó megítélésére.
Az elmúlt másfél évtized legfontosabb kormányzati teljesítménye a megkérdezettek harmada (33 százalék) szerint a 13. havi nyugdíj visszavezetése volt. A teljes népesség körében Orbánék dobogós intézkedései közé került még a kormány családtámogatási politikája, a többgyerekes családok kiemelt támogatása (31 százalék), valamint a Fidesz–KDNP 2014-es választási csodafegyvere, a rezsicsökkentés (21 százalék). Utóbbi remek példája annak, hogyan kerülnek a legfontosabbnak tartott eredmények közé a kormányzati kommunikáció által évek óta sulykolt narratívák, még akkor is, ha szinte teljesen szembemennek a hétköznapok tapasztalataival – ahogy ugyanis a későbbiekben látni fogjuk, a magyarok többsége közben egyáltalán nem érzi úgy, hogy az elmúlt évek során csökkentek volna az anyagi terhei. Ugyancsak a kormánypropaganda hatékonyságáról árulkodik, hogy a felmérés szerint a magyarok 18 százaléka a migráció elleni fellépést tarja Orbánék legnagyobb teljesítményének,
17 százalék pedig tényleg azt gondolja, hogy a kormány legnagyobb sikere, hogy Magyarország nem sodródott bele a háborúba.
Árulkodó persze, hogy mindezekhez képest csupán a megkérdezettek 10 százaléka érzi úgy, hogy a Fidesz–KDNP másfél évtized alatt sikeresen hozzájárult a bérek emelkedéséhez és az életszínvonal javulásához. A Policy Solutions öt évvel ezelőtti, Orbán10 című felmérésében még a családtámogatási rendszer állt az élen, amit a migrációs politika és rezsicsökkentés követett. Igaz, a kormánypárti szavazók körében továbbra is a családok támogatása számít a legnagyobb sikernek (39 százalék), ami után a migráció elleni fellépés (37 százalék) és a 13. havi nyugdíj visszavezetése jön a sorban (35 százalék). A Tisza Párt támogatói szerint ezzel szemben Orbánék legnagyobb sikere a 13. havi nyugdíj (29 százalék) és a családtámogatási rendszer (24 százalék), míg Magyar Péter követőinek 21 százaléka a migráció elleni fellépést tarja a jelenlegi kormány legfontosabb eredményének.
Az Orbán-kormány legnagyobb politikai kudarcai közül a megkérdezettek 35 százaléka tette első helyre az egészségügy állapotát, amivel a jelek szerint a Fidesz–KDNP elkötelezett hívei is egyetértenek, hiszen a kormánypárti szavazók a legnagyobb arányban (30 százalék) szintén az egészségügyi ellátás romló színvonalát nevezték meg a legsúlyosabb problémaként. A teljes népesség körében a kudarcok sorában második helyre a megélhetési költségek drámai emelkedése (27 százalék), míg harmadik helyre a korrupció mértéke került (26 százalék).
A megélhetési költségek kiugró emelkedését Orbánék bázisa is érzékeli, a fideszesek 23 százaléka szerint ez a legsúlyosabb probléma – nesze neked rezsicsökkentés –, miközben
a pártszimpátia alapú bontásban csak a kormánypártok szavazóinak körében került dobogós helyre a képzett munkaerő külföldre vándorlása (21 százalék) mint a kormány politikájának látványos kudarca.
Nem meglepő módon a Tisza Párt szavazói szerint a korrupció mértékének növekedése a legkiemelkedőbb kudarca az Orbán-kormánynak (36 százalék), de sokan említették az egészségügyi ellátás színvonalának romlását (34 százalék), valamint a megélhetési nehézségeket, az árak jelentős növekedését (28 százalékát) és az alacsony fizetéseket (22 százalék). Egészen megdöbbentő viszont, hogy míg az öt évvel ezelőtti felmérés során a teljes lakosság körében negyedik legfontosabb problémaként szerepelt az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság, az idei listán ez már csak a 17. (!) helyen szerepel. Ezek szerint Orbánék az elmúlt években sikeresen hitették el a magyar társadalommal, hogy hiába pusztít véres háború a szomszédban, nem kell félni a gyerekkórházakat és lakóházakat rakétázó agresszortól. Pontosabban, nem tőle kell félni, hanem inkább az „ukrán propagandától”.
A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy összeségében milyennek ítélik az emberek az elmúlt tizenöt év kormányzásának színvonalát, szerintük inkább pozitív vagy inkább negatív hatással volt-e Magyarország fejlődésére az, hogy másfél évtizede Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. Mint kiderült,
a teljes népesség 50 százaléka szerint Orbán Viktor kormányázása negatív hatással volt Magyarország fejlődésére.
Ezzel szemben 39 százalék látja úgy, hogy az elmúlt másfél évtized egyértelműen pozitív hatással volt hazánkra. A kutatás alapján elsősorban a fiatalabb és magasabban képzett válaszadók körében volt erős az a vélekedés, hogy tizenöt év alatt összességében rossz irányba mentek a dolgok, ezzel szemben az idősebbek és az alacsonyabba iskolai végzettségűek hajlamosabbak úgy érzékelni, hogy jó felé tart az ország.
Szintén nem túl meglepő módon a fideszes válaszadók 88 százaléka szerint az országot 2010 óta irányító Orbán-kormányok jó hatással voltak Magyarország fejlődésére, míg a Tisza Párt támogatóinak 87 százaléka ezt ellenkezőleg látja. Az az eredmény tehát, miszerint Orbán Viktor kormányzása a magyar társadalom relatív többsége szerint inkább hátráltatta, mint elősegítette Magyarország fejlődését, arra enged következtetni, hogy a nem elsősorban a pártpreferenciát vizsgáló kutatás alapján is többségben vannak azok, akik a Fidesz–KDNP-vel szemben az ellenzéki oldalt támogatják.
A kutatás eredményei alapján rendkívül erős polarizáció figyelhető meg a demokrácia állapotát, az életszínvonalat és az elmúlt tizenöt év gazdasági teljesítményét érintő kérdésekben. Míg a kormánypártok szavazóinak 40 százaléka szerint javult a demokrácia állapota, addig a Tisza Párt támogatói közül mindössze 2 százalék érezte így. A DK szavazók 3, a Mi Hazánk-támogatók 2 százaléka értett ezzel egyet. A fideszesek szintén nagy aránya (46 százalék) érzékelt javulást az elmúlt tizenöt év magyar gazdaságában, miközben 20 százalékuk szerint romlott a helyzet. Ezzel szemben Magyar Péter szimpatizánsainak mindössze 2 százaléka látott pozitív gazdasági változásokat.
Jól látható azonban, hogy amikor szűkebb környezetük körülményei kerülnek szóba, már a fideszesek közül is egyre többen látják borúsan a valóságot. Míg a kormánypárti szavazók 45 százaléka szerint háztartásuk anyagi helyzete javult az elmúlt másfél évtizedben,
Orbán híveinek többsége (55 százalék) nem lát pozitív változást, vagy egyenen romlást érzékelt saját anyagi körülményeit illetően.
A Policy Solutions friss elemzésének talán legizgalmasabb része, amelyben azt vizsgálják, kit tartanak felelősnek a magyarok az uniós források befagyasztásáért. Bár a kormányzati kommunikáció számos területen sikeresen torzította el a társadalom valóságérzékelését, az unió elleni hergelés mintha kissé félresikerült volna. A válaszadók 44 százaléka ugyanis elsősorban a magyar kormányt tartja felelősnek az EU-s pénzcsapok elapadásáért, és csak 22 százalék gondolja úgy, hogy kizárólag az Európai Uniós intézményei okolhatók a helyzetért. A megkérdezettek 26 százaléka szerint mindkét fél ludas a dologban.
Szintén érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy 2025 tavaszán a magyarok egészen másként gondolkodnak az Orbán-kormány leválthatóságának lehetőségéről, mint öt évvel ezelőtt. A válaszok alapján úgy tűnik, a közvélemény attitűdje abba az irányba mozdult, hogy a kormány demokratikus úton leváltható (44 százalék), ugyanakkor továbbra is jelentős azok aránya, akik szerint ez nem reális lehetőség (39 százalék). Az Orbán-kormány fennállásának tizedik évfordulóján ez az arány még fordított volt, akkor a szűk többség (43-40 százalék) úgy gondolta, hogy nem elképzelhető forgatókönyv a választások útján történő kormányváltás.
Ez az optimizmus minden bizonnyal a Tisza Párt erősödéséből és Magyar Péter népszerűségének növekedéséből fakad, akiben sokan Orbán Viktor hosszú évek óta első igazán esélyes kihívóját látják. A tanulmányt megalapozó közvélemény-kutatás ugyanakkor március végén készült, amely során a válaszadók még nem reflektálhattak a napokban benyújtott „átláthatósági törvényre”, ami a kormánnyal szemben kritikus sajtótermékek és civil szervezetek egész sorának ellehetetlenítésére alkalmas lehet. Ha ma történne az adatfelvétel, a hatalom demokratikus átadás-átvételében bízók aránya elképzelhető, hogy alulmaradna a pesszimisták (realisták?) számához képest.
Módszertan:
Az elemzést megalapozó közvélemény-kutatást 2025. március 16–25. között végezte a Závecz Research. A személyes megkereséssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontás az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekedett hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.
