Mutasd a szlogened!
A módosított törvényjavaslat alapján a hazai reklámozásban élet-halál uraként új jogi személy jelenne meg a színen: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. A szövegben ugyanis a következőket olvashatjuk: "Az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne."
Egri Gábor, a Magyarországi Reklámügynökségek Szövetségének (MaRS) főtitkára szerint mind- ez nem más, mint cenzúra. Úgy látja, hogy a módosítást a Fogyasztóvédemi Főfelügyelőség értelmezheti úgy is, hogy a tervezett reklámokat előzetesen bekéri, a bemutatást kötelezővé teszi. A meg nem jelent reklámok viszont féltett üzleti titkot képeznek, ezekkel kapcsolatban semmiféle információt nem lehet kiadni a piaci versenyre való tekintettel. Márpedig erre kerülne sor, ha a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség előzetesen átvizsgálná a megjelenésre váró terveket, arról nem is beszélve, hogy mindezt hogyan lenne képes "fizikailag" megvalósítani, mekkora apparátust és mennyi időt igényelne. Elvileg még az is megtörténhet, hogy az engedélyeztetési procedúra elhúzódása miatt egy karácsonyi kampány csak januárban kapna zöld jelzést.
Megyer Örs, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) elnöke azt nehezményezi, hogy számos olyan eleme van a tervezetnek, ami azt feltételezi, hogy nem lehet megbízni az önszabályozásban. Pedig amióta megszületett a reklámtörvény, egyetlen olyan jelentős ügy nem volt - többek között az ÖRT működésének köszönhetően -, ami indokolná ezt a hirtelen szigort. "Olyan dolgok szerepelnek ebben a tervezetben, amelyek teljesen fölöslegesek, nem törvényi szinten, hanem éppen az önszabályozás szintjén kellene hogy működhessenek, pláne, hogy az önszabályozás által rendezett kérdések mindig sokkal kevesebb gondot jelentenek. A Gazdasági Minisztérium, amikor elkészült a törvénytervezet módosításával, megküldte az Önszabályozó Reklám Testületnek is. Arra is lehetőségünk volt, hogy a különféle gazdasági bizottsági üléseken részt vegyünk, a parlamenti képviselőkkel tárgyaljunk, elmondjuk a véleményünket. Ez meg is történt, az összes párt illetékesével tárgyaltunk, és én nem találkoztam senkivel, aki ne értett volna egyet különböző fenntartásainkkal, mint ahogy azzal is egyetértettek, hogy valóban botránymentes a magyar reklámszakma." Megyer Örs a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogkörének kiterjesztését illetően azonban nem annyira pesszimista, szerinte sokkal inkább hanyag megfogalmazásról és nem rosszindulatról van szó. Annál is inkább, mert véleménye szerint ez a fajta cenzúra kivitelezhetetlen. "A dolog két alapvető probléma miatt megvalósíthatatlan: előzetesen senki nem hajlandó információt adni, és erre kötelezni sem lehet senkit, másfelől viszont, ha mégis kötelezni lehetne a hirdetőket ilyesmire, akkor ahhoz évente több százezer reklámot kellene megvizsgálnia a felügyelőségnek."
A parlament gazdasági bizottsága december 6-án vitatta meg a törvénymódosítást, és azt javasolta, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség csak akkor léphessen akcióba, ha az érintettek, tehát az ügynökség, a megbízó vagy a média kezdeményez ilyen vizsgálatot. Jelenleg tehát két javaslat létezik e tekintetben, döntenie pedig az Országgyűlésnek kell.
Kis magyar pornográfia
A törvénytervezet másik sokat vitatott és meglehetősen abszurdnak tűnő elemét - mely szerint "pornográfnak minősül minden olyan reklám, amely szexuális ingerkeltésre alkalmas" - azonban a gazdasági bizottság javaslata is indokoltnak tartja. Egri Gábor szerint értelmezhetetlen az, hogy ki mit tart szexuálisan ingerkeltőnek. Egri szerint "mindezt törvényben szabályozni, majd a hatóság által értelmezni lehetetlen. E módosítások gyakorlatilag ellehetetlenítik egész termékcsoportok világszerte azonos módon - akár adaptáció útján - történő hatékony reklámozását."
Ilyenek például a fehérnemű-hirdetések, amelyeknél gyakorlatilag megkerülhetetlen a szexuális ingerkeltés, bár a leleményesebb ügynökségek kitalálhatnak még olyan megoldásokat, hogy mondjuk egy hóember fenekére húznak tangát vagy két görögdinnyére melltartót. Azoknak viszont, akik mondjuk egy ventilátort vagy egy kisteherautót tartanak szexuálisan izgalmasnak, továbbra sem kell aggódniuk, legfeljebb várni az újabb és újabb kampányokat.
Új csapásirány
A törvénymódosítás a reklám definícióját sem hagyta annyiban. Eddig az szerepelt a törvényben, hogy a reklám olyan tájékoztatás, ami az áru nevének és gyártójának vagy forgalmazójának az ismertetésére szolgál. Most viszont az "és" helyett a "vagy" kötőszó szerepel. Nüansznyi különbség, ám ha figyelembe vesszük, hogy a jogsértő reklám megszüntetését a hatóság elrendelheti, és ha a jogsértést nem tudják megszüntetni, akkor magának a reklám-nak a megszüntetését kezde-ményezheti, már épp elég bonyodalmat okozhat. E szerint ugyanis ha egy újságban megjelenik valamelyik cégről egy hír, akkor az (ad absurdum) reklámnak minősül, és ez már épp elég indok lehet ahhoz, hogy a lapot zúzdába utalják. A hivatalos verzió szerint e módosításra azért volt szükség, mert akadnak olyan hirdetők, amelyek csak a gyártó cég nevét szerepeltetik; de hallani olyan véleményeket, miszerint a dolog hátterében az áll, hogy - mivel direkt módon nincs rá lehetősége - a hatalom így próbálja a sajtó működését ellehetetleníteni.
Erről és a többi kényes pontról megkérdeztük volna a törvény alkotóit is, de a Gazdasági Minisztérium sajtóosztályán közölték, hogy amíg a törvénymódosításról nem születik kormánydöntés (lapzártánkig nem született), addig senki sem nyilatkozhat. Így aztán kénytelenek vagyunk beérni azzal a friss hírrel, hogy a törvénymódosítás legújabb tervezetében már a promóciós nyereményjátékokat is betiltották, ami példa nélküli a nemzetközi gyakorlatban. A tervek szerint a törvénymódosítás 2001. január elsején lép életbe; úgyhogy csak olyan kuponokat gyűjtsünk, amikkel még az idén megnyerhetünk egy kétszemélyes kenyai sítúrát, vagy még december 31-ig plüssmacira, esernyőre, selyemzsinórra válthatók.
- legát -
