Magyar Narancs: Mennyi időt szánnak a tárgyalásokra?

Lapzártánkkor még nem világos, ki kovácsolja majd ki az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós alkut: Kovács László és Lendvai Ildikó alakja sejlik föl az asztal egyik, Kuncze Gáboré, Magyar Bálinté és Fodor Gáboré a másik oldalán.

Fodor Gábor: A törvény szerint egy hónapon belül össze kell hívni a parlamentet. Ez szerintem május 13-a és 17-e közöttre várható. Ha a köztársasági elnök a hagyományoknak megfelelően cselekszik, az alakuló ülésen oda kell adnia a kormányalakítási megbízást Medgyessy Péternek. Ez a mostani helyzetben különösen fontos. A Fidesz és a MIÉP ötszáz-egynéhány beadványban támadta meg a választási eredményeket, és ez arra utal, hogy destabilizálni kívánják a Magyar Köztársaságot. Nyilván azt gondolják - szerintem tévesen -, hogy már az elejétől fogva úgy kellett volna cselekedniük, ahogyan a két forduló közt. Ha ez így van, a kampány után is hasonló stílusban próbálnak majd politizálni. Ezért gondolom azt, hogy mindannyiunk politikai érdeke a mihamarabbi kormányalakítás. Az emberekben erős a bizonytalanság, hogy a 198 fős többség elegendő-e a kormányalakításhoz. És ezt mihamarabb el kell oszlatni.

MN: Van-e az SZDSZ-nek napirendje a két párt közti tárgyalásokra?

FG: Ragaszkodni fogunk a programunk alapvető pontjaihoz. Ilyen a jogállam helyreállítása, a demokratikus intézményrendszer, a parlamenti működési rend megerősítése. A bíróságok és az ügyészség függetlenségének a megerősítése. A korrupciómentes közélet megteremtése. Az adócsökkentés, ami más hangsúlyokkal ugyan, de mind a két párt programjában szerepel. Az egészségügyi reform, a sorkötelezettség eltörlése.

MN: Amiről most beszélünk, az már a kormányprogram.

FG: Az SZDSZ számára ezek nem egyszerűen a kormányprogram, hanem a koalíciós szerepvállalás kérdései is. Ezeknek mind teljesülniük kell ahhoz, hogy az SZDSZ szerepet vállaljon a kormányban. A tárcák kérdése, illetőleg az, hogy a tárcákon túl milyen munkamegosztás van a két párt között, csak ezután következik. De az 1994-98-as együttműködés megtanított minket arra, hogy a személyi kérdések legalább olyan fontosak, mint a tartalmi megállapodások; hogy azok az emberek, akik egymás mellett ülnek egy hivatalban, képesek legyenek jól együttműködni. Erre én most nagyobb esélyt látok, mint nyolc évvel ezelőtt.

MN: Mik az SZDSZ prioritásai a tárcák tekintetében?

FG: Erre ha akarnék se tudnék most válaszolni. Kevesebb tárcát biztos nem vállal az SZDSZ, mint nyolc éve.

MN: Miközben bizonyos értelemben kisebb az SZDSZ mozgástere, mint ´94 és ´98 között volt. Ebből a kormányból ugyanis nem lehet kilépni.

FG: Ki lehet, csak a kockázatok nagyobbak.

MN: A kisebbségi szocialista kormány támogatása?

FG: Igen. Ami rizikós vállalkozás. Ebből a szempontból a ´94-es mozgásterünk szélesebb volt.

MN: Viszont jó okkal feltételezhetik, hogy a szocialisták ugyanígy gondolkodnak. Bármelyik párt is lép fel túl követelőzően, a Fideszt segítheti hatalomra.

FG: Az elmúlt négy év nagyon sokakat megtanított arra, hogy mi várható a Fidesztől, Orbán Viktortól és Kövér Lászlótól. Ezért is sikerült a kormányváltás. A Fidesz vélhetően nagyon elszánt lesz a kezdeti időkben: de meglátjuk, hogy ez az elszánás meddig tart ki. Tény, hogy megnőtt az SZDSZ politikai súlya. Persze, meg kell alkudni sok mindenről, de nem lesz ez olyan vészes. Menni fog, mert az MSZP is átlátja, érti a helyzetet, és mert mögöttünk vannak azok a szavazók, akik egy kiegyensúlyozott, demokratikus, nyugati irányultságú Magyarországot szeretnének.

- b -