Vonatgázolásos balesetek Magyarországon

Körültekintés nélkül

Belpol

A vasúti balesetek továbbra is sok áldozatot követelnek: újra meg újra előfordulnak a KRESZ be nem tartása miatti végzetes kimenetelű ütközések, és változatlanul gyakori formája az öngyilkosságnak a vonat elé ugrás. Az egyik vasutas-szakszervezet elnöke szerint az elmúlt nyolc-tíz évben nem történt kormányzati intézkedés mindezek megelőzéséért.

Tíz vasúti gázolás következett be már ez év januárjában a Magyar Államvasutak (MÁV) vonalain, mondhatni, rendszeresek a végzetes kimenetelű balesetek. Például a január 7–8-i hétvégén két tragédia is volt: Kiskunmajsánál valaki a sínekre feküdt, Vecsésen pedig a vasúti kereszteződésben ütött el a vonat egy kerékpárral a tilosban átkelő embert. Január 9-én a gyömrői vasúti átjáróban gázoltak el egy embert, miközben a fény- és félsorompó tilos jelzést mutatott. Január 18-án a Nyugati pályaudvartól Vácra tartó vonat Dunakeszi megállóhelynél ütött el valakit, február 1-jén a tápiószecsői állomáson gázolt a Szolnok felől érkező vonat, február 8-án a mecsekpölöskei átjárónál ütközött a szerelvény egy személyautóval – utóbbi esetben személyi sérülés szerencsére nem volt.

Az elmúlt 14 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset – írta megkeresésünkre a MÁV –, a bekövetkezett eseteket a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. A vállalat szerint Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módjai kivétel nélkül minden esetben megfelelnek a hatóságilag előírt biztonsági szintnek, a berendezéseket az elvárt gyakorisággal és rendszerben vizsgálják. „A gépjárművezetők szabálytalansága és a KRESZ előírásainak figyelmen kívül hagyása miatt a MÁV vonalain 2022-ben 90 baleset történt vasúti átjárókban, amiből 16 volt halálos 34 áldozattal.”

A balesetek áldozatainak száma kétszeresére nőtt a korábbi évhez képest (2021-ben 86 balesetből 16 volt halálos, összesen 17 áldozattal, 2020-ban 62 vasúti átjárós balesetben 6-an vesztették életüket). A tavalyi 34 áldozat közül 19-en (köztük gyerekek is) utasok voltak. A legtöbb vasúti átjárós baleset a 80-as vonalon (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely) és a 154-es vonalon (Bátaszék–Baja–Kiskunhalas) történt, az előbbin hat, az utóbbin öt. A MÁV tájékoztatása szerint a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek egy átjáróban nincs esélye az ütközés megelőzésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.