Vonatgázolásos balesetek Magyarországon

Körültekintés nélkül

Belpol

A vasúti balesetek továbbra is sok áldozatot követelnek: újra meg újra előfordulnak a KRESZ be nem tartása miatti végzetes kimenetelű ütközések, és változatlanul gyakori formája az öngyilkosságnak a vonat elé ugrás. Az egyik vasutas-szakszervezet elnöke szerint az elmúlt nyolc-tíz évben nem történt kormányzati intézkedés mindezek megelőzéséért.

Tíz vasúti gázolás következett be már ez év januárjában a Magyar Államvasutak (MÁV) vonalain, mondhatni, rendszeresek a végzetes kimenetelű balesetek. Például a január 7–8-i hétvégén két tragédia is volt: Kiskunmajsánál valaki a sínekre feküdt, Vecsésen pedig a vasúti kereszteződésben ütött el a vonat egy kerékpárral a tilosban átkelő embert. Január 9-én a gyömrői vasúti átjáróban gázoltak el egy embert, miközben a fény- és félsorompó tilos jelzést mutatott. Január 18-án a Nyugati pályaudvartól Vácra tartó vonat Dunakeszi megállóhelynél ütött el valakit, február 1-jén a tápiószecsői állomáson gázolt a Szolnok felől érkező vonat, február 8-án a mecsekpölöskei átjárónál ütközött a szerelvény egy személyautóval – utóbbi esetben személyi sérülés szerencsére nem volt.

Az elmúlt 14 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset – írta megkeresésünkre a MÁV –, a bekövetkezett eseteket a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. A vállalat szerint Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módjai kivétel nélkül minden esetben megfelelnek a hatóságilag előírt biztonsági szintnek, a berendezéseket az elvárt gyakorisággal és rendszerben vizsgálják. „A gépjárművezetők szabálytalansága és a KRESZ előírásainak figyelmen kívül hagyása miatt a MÁV vonalain 2022-ben 90 baleset történt vasúti átjárókban, amiből 16 volt halálos 34 áldozattal.”

A balesetek áldozatainak száma kétszeresére nőtt a korábbi évhez képest (2021-ben 86 balesetből 16 volt halálos, összesen 17 áldozattal, 2020-ban 62 vasúti átjárós balesetben 6-an vesztették életüket). A tavalyi 34 áldozat közül 19-en (köztük gyerekek is) utasok voltak. A legtöbb vasúti átjárós baleset a 80-as vonalon (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely) és a 154-es vonalon (Bátaszék–Baja–Kiskunhalas) történt, az előbbin hat, az utóbbin öt. A MÁV tájékoztatása szerint a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek egy átjáróban nincs esélye az ütközés megelőzésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.