Leszakadó területek Pest megyében

A vékony vajas kenyér

Belpol

EU-csatlakozásunk óta először juthat Pest megye bőséges uniós támogatásokhoz, amire nagy szüksége lenne a régiónak. A pályázatokat már kiírták, de nem tudni, hogy a pénzek maradéktalanul megérkeznek-e. A kétely oka: a magyar kormány 2010 utáni politikája.

Pest megye régiós szinten különválik Budapesttől – ezt 2016. január 29-én jelentették be a pesti megyeházán. Amire azért volt szükség, mert a 2004-es uniós csatlakozás óta a fővárost és a megyét egyben kezelték közép-magyarországi régió néven; s mivel Budapest fejlettsége már akkor is messze kimagaslott az ország többi részéhez képest, a régió egészét is „felhúzta” a statisztikákban. Ezt a környező települések és cégek bánták, mert emiatt csekélyebb mértékben vagy egyáltalán nem juthattak uniós forrásokhoz. Egy döntés értelmében viszont a 2021-es uniós ciklusban Pest megye már önállóan is pályázhatott volna a különböző programok forrásaira. Csakhogy a különválás hosszadalmas folyamat volt.

Az akkor Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) néven létező illetékes tárca egy 2015-ös kutatásában a régió fő problémáit elemezte. Eszerint akkor a hazai foglalkoztatottak közel egyharmada, 1,3 millió fő Közép-Magyarországon dolgozott, és itt állították elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (47,8 százalék). Ugyanakkor Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jócskán eltért: a fővárosi közel négyszerese volt a Pest megyeinek. Az „innovációs potenciál” szempontjából a fejlettebb agglomerációs térségeket (Budaörs, Dunakeszi, Vác, Érd) kiemelkedő fontosságúnak jelölte meg a minisztérium, azonban „a megye fejletlenebb agglomerációs és periferikus térségeiben jelentős mértékű elmaradottság tapasztalható, majdnem minden gazdasági mutató tekintetében”: alacsony a vállalkozási sűrűség, magas a tradicionális ágazatok súlya, kevés az ipari park. „Pest megye periferikus térségei­nek versenyképességét tovább rontja a megye kedvezőtlen elérhetősége, rossz minőségű úthálózata, mely évről évre csökkenő beruházási arányszámokat és fiatal, képzett lakosság elvándorlását eredményezik” – sorolták a kutatás készítői.

Ugyanebben az évben Pest Megye Önkormányzata a megye 2007 és 2013 közötti gazdasági-társadalmi helyzetét vizsgálta. Ebben az időszakban kevesebb helyi új vállalkozás indult el, mint korábban, 2012-ben pedig több mint kétszer annyi cég szűnt meg, mint 2007-ben. Nem volt megoldott az óvodai ellátás, nem minden településen működött általános iskola, férőhelyhiány, az épületek állagromlása és az oktatási infrastruktúra elavultsága okozott gondot. Az egy háziorvosra és gyermekorvosra jutó lakos 2013-ban Budapesten 1377 fő volt, amíg Pest megyében 1833, ami országosan is a legrosszabb mutató volt (az agglomerációs népességnövekedésről, -változásról bővebben lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.