Leszakadó területek Pest megyében

A vékony vajas kenyér

Belpol

EU-csatlakozásunk óta először juthat Pest megye bőséges uniós támogatásokhoz, amire nagy szüksége lenne a régiónak. A pályázatokat már kiírták, de nem tudni, hogy a pénzek maradéktalanul megérkeznek-e. A kétely oka: a magyar kormány 2010 utáni politikája.

Pest megye régiós szinten különválik Budapesttől – ezt 2016. január 29-én jelentették be a pesti megyeházán. Amire azért volt szükség, mert a 2004-es uniós csatlakozás óta a fővárost és a megyét egyben kezelték közép-magyarországi régió néven; s mivel Budapest fejlettsége már akkor is messze kimagaslott az ország többi részéhez képest, a régió egészét is „felhúzta” a statisztikákban. Ezt a környező települések és cégek bánták, mert emiatt csekélyebb mértékben vagy egyáltalán nem juthattak uniós forrásokhoz. Egy döntés értelmében viszont a 2021-es uniós ciklusban Pest megye már önállóan is pályázhatott volna a különböző programok forrásaira. Csakhogy a különválás hosszadalmas folyamat volt.

Az akkor Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) néven létező illetékes tárca egy 2015-ös kutatásában a régió fő problémáit elemezte. Eszerint akkor a hazai foglalkoztatottak közel egyharmada, 1,3 millió fő Közép-Magyarországon dolgozott, és itt állították elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (47,8 százalék). Ugyanakkor Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jócskán eltért: a fővárosi közel négyszerese volt a Pest megyeinek. Az „innovációs potenciál” szempontjából a fejlettebb agglomerációs térségeket (Budaörs, Dunakeszi, Vác, Érd) kiemelkedő fontosságúnak jelölte meg a minisztérium, azonban „a megye fejletlenebb agglomerációs és periferikus térségeiben jelentős mértékű elmaradottság tapasztalható, majdnem minden gazdasági mutató tekintetében”: alacsony a vállalkozási sűrűség, magas a tradicionális ágazatok súlya, kevés az ipari park. „Pest megye periferikus térségei­nek versenyképességét tovább rontja a megye kedvezőtlen elérhetősége, rossz minőségű úthálózata, mely évről évre csökkenő beruházási arányszámokat és fiatal, képzett lakosság elvándorlását eredményezik” – sorolták a kutatás készítői.

Ugyanebben az évben Pest Megye Önkormányzata a megye 2007 és 2013 közötti gazdasági-társadalmi helyzetét vizsgálta. Ebben az időszakban kevesebb helyi új vállalkozás indult el, mint korábban, 2012-ben pedig több mint kétszer annyi cég szűnt meg, mint 2007-ben. Nem volt megoldott az óvodai ellátás, nem minden településen működött általános iskola, férőhelyhiány, az épületek állagromlása és az oktatási infrastruktúra elavultsága okozott gondot. Az egy háziorvosra és gyermekorvosra jutó lakos 2013-ban Budapesten 1377 fő volt, amíg Pest megyében 1833, ami országosan is a legrosszabb mutató volt (az agglomerációs népességnövekedésről, -változásról bővebben lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A Rákóczi úti villamosok nyomában

A fővárosi polgármesterválasztásra készülődve idézzük fel kilenc évvel ezelőtti cikkünket, amelyben a Rákóczi úton, a Thököly úton, a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet hídon futó villamosokra emlékeztünk.