Az alacsony bérek jelentik a legnagyobb problémát a magyarok számára

Belpol

A Policy Solutions friss felmérése szerint ráadásul egyre kevésbé lehet elhitetni az emberekkel, hogy a gazdasági nehézségekért nem a kormány, hanem a külső körülmények felelősek.

A Policy Solutions idén is elkészítette Magyarország „problématérképét”. A közvélemény-kutatáson alapuló tanulmány a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is azt vizsgálta, milyen félelmek és vágyak jellemzik a magyar társadalmat, hogyan látják az emberek az anyagi helyzetük alakulását, mi foglalkoztatja őket leginkább az ország problémáit közül, illetve mit tartanak a legfontosabb globális veszélyeknek. A jelentés készítői emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek szerint mire van szükség ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen.

Az elemzés alapjául szolgáló közvélemény-kutatás a Závecz Research bevonásával 2024. szeptember 28. és október 8. között zajlott 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A politikai bontások esetében a tanulmány azokat a szavazótáborokat tünteti fel, amelyek nagysága a választási részvételüket ígérők körében és a 2024-es EP-választáson is elérte az 5 százalékot.

Az aktuális adatok és eredmények bogarászása mellett az ilyen kutatások további érdekességét az adja, hogy a friss felmérés tanulságai a korábbi évek tapasztalataival is összevethetők. Ahogy azt látni fogjuk, a 2024-es „problématérkép” több ponton is látványos átrendeződéseket mutat a tavaly őszi, netán a még régebbi elemzésekhez képest a magyarok prioritásait és az általuk érzékelt problémák mértékét illetően. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ez a Policy Solutions első olyan megélhetési, gazdasági és elsősorban belpolitikai kérdésekkel foglalkozó jelentése, amiben már a Tisza Párt szavazótábóra is feltűnik, és aminek eredményei immár nemcsak az orbáni-rogáni propaganda által generált témák társadalmi lecsapódását tükrözik vissza, de a Magyar Péter által alakított közbeszéddel, és az általa felszínen tarott problémákkal is együtt mozognak.

Az fáj, amiről beszélnek

Az egyik leglátványosabb változás a múlt évhez képest, hogy

2024-ben a magyarok számára már az alacsony fizetések jelentik a legégetőbb problémát (36 százalék).

Ez már csak azért is érdekes, mert a bérek kérdése egy éve alatt a harmadik helyről ugrott az élre, holott a Policy Solutions 2021 eleje óta minden kutatásában a megélhetés költségeit azonosította a legsúlyosabb problémaként. A magas árak idén a második helyre kerültek, mivel a legutóbbi 43 százalék helyett ezúttal csupán a megkérdezettek 34 százaléka említette elsőszámú problémaként, míg a dobogó harmadi helyére az egészségügy állapota került (30 százalék).

Forrás: Policy Solutions

Mindezek alapján nem tűnik véletlennek, hogy míg 2022-ben és 2023-ban az infláció „letörése” volt a kormányzat legfontosabb, de mindenesetre a legtöbbet szajkózott projektje, addig idén ősszel már alig volt olyan péntek reggel, amikor a miniszterelnök ne azt harsogta volna a Kossuth Rádióban, hogy milyen „fantasztikus” időszak áll előttünk a 2025-re beígért gazdasági növekedéssel és az egymilliós átlagkeresettel. A felmérés alapján van miért aggódnia a Fidesznek, mivel a kormánypártok szavazóinak körében holtversenybe került az alacsony fizetések és a megélhetés költségei miatt aggódók aránya (38-38 százalék). A teljes népeséghez hasonlóan a kormánypárti szavazók körében is harmadik helyre került az egészségügy állapota (29 százalék).

A Tisza Párt esetében egy kicsit máshogy fest a dobogó: Magyar Péter szavazóit a korrupció mértéke aggasztja a leginkább (33 százalék), amiről a párt elnöke természetesen rendszeresen posztol a közösségi médiában, valamint az általa szervezett tüntetéseken is mindig kiemelt téma volt. A tiszások körében – minden bizonnyal nem függetlenül Magyar Péterék nyári kórházlátogatásaitól – az egészégügyi ellátás alacsony színvonala került második helyre, holtversenyben az alacsony fizetések kérdésével (31-31 százalék). Ezektől mindössze 2 százalékkal maradt el a megélhetési költséges magas szintje (29 százalék).

A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy az idei év a társadalom túlnyomó többsége számára nem hozott anyagi javulást. A válaszadók 50 százaléka számolt be anyagi helyzetének stagnálásáról, míg 46 százaléknak romlott a helyzete. A felmérésben részt vevők mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyagi helyzete javult. A jövő azonban még a jelennél is borúsabbnak tűnik, hiszen csupán 6 százalék számít arra, hogy 2025-ben javulni fog az anyagi helyzete. Ehhez képest 36 százalék számít a saját helyzete romlására, 49 százalék pedig nem vár változást. Pártokra lebontva így néz ki mindez:

Forrás: Policy Solutions

Érdekes adalék ehhez a kérdéshez, hogy míg tavaly a megyeszékhelyek lakói bizonyultak a leginkább pesszimistának az anyagi helyzetüket illetően, addig idénre a kisvárosokban élők váltak igazán borúlátóvá. Ezeken a településeken ugyanis 41 százalék számol az anyagi helyzete romlásával, miközben a fővárosban ez az arány mindössze 27 százalék. Ráadásul 2024-ben a kisvárosok jelentik az egyetlen olyan településtípust, ahol a válaszadók abszolút többsége az anyagi helyzete romlásáról számolt be az elmúlt egy évben (52 százalék). A tanulmány ezzel kapcsolatban megjegyzi: a korábban a kormánypártok fő báziságtjelentő kisvárosokban a Tisza Párt meglepően jól szerepelt az EP-választáson, aminek következtében az erősödő anyagi problémák a nyíltabbá váló politikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.

„Kinek mit intézett a kormány”

A Policy Solutions kutatása arra is kíváncsi volt, hogy az emberek szerint ki a felelős a magyar gazdaság helyzetéért. A válaszadók közel fele szerint leginkább a kormány van hatással a magyar gazdaságra (49 százalék). A második helyre holtversenyben a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása került (31-31 százalék), amit az orosz–ukrán háború (30 százalék) és az Egyesült Államok követ (23 százalék). A tavalyi elemzéshez képest az látható, hogy a háború gazdasági hatásának megítélése 4 százalékkal visszaesett, és a legutóbbi 38 százalék után az Európai Unió erős hatásást kiemelők aránya is látványosan csökkent.

A magyar kormány minden tábor szerint jelentős hatást gyakorol a gazdaságra, ám leginkább a Tisza Párt szavazó gondolják így (55 százalék). A Fidesz-szavazók szerint az Orbán kormány szerepe mellett (41 százalék) az orosz-ukrán háború és az EU is meghatározó tényező (37-37 százalék). Igaz, közel sem annyira mint 2023-ban, amikor még többen igyekeztek felmenteni a kormányt a felelősség alól.

A gazdasági nehézségek elhúzódásáért a felmérés alapján egyre kevésbé a háborút és inkább a belső szereplőket, a kormányt és a multinacionális cégeket tartják felelősnek.

Ahhoz, hogy a helyzet pozitív irányba változzon, a válaszadók többsége szerint elsősorban a fizetések és a nyugdíjak emelésére lenne szükség (37 százalék), közel harmaduk szerint viszont az egészségügy színvonalának emelése is elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen (31 százalék). Emellett a korrupció (26 százalék), az adók (24 százalék) és a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteni kellene (23 százalék).

Forrás: Policy Solutions

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok döntő többsége elutasító az országban épülő akkumulátorgyárakkal kapcsolatban (69 százalék), és mindössze 25 százalék gondolja úgy, jó dolog, hogy ilyen üzemek létesülnek hazánkban. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szavazók közel fele (49 százalék) is ellenzi az új akkugyárak építését. A megkérdezettek elsősorban egyébként az üzemek környezetre gyakorolt negatív hatásai, a vízbe (38 százalék), illetve a levegőbe (31 százalék) jutó veszélyes anyagok miatt aggódnak.

Jól látszik az is, hogy a vendégmunkások ügyében visszaüthetnek a Fidesz korábbi migrációellenes kampányai. A magyar társadalom több mint kétharmada ugyanis egyetért abban, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket (72 százalék), 60 százalék pedig egyenesen úgy gondolja, hogy elveszik a magyarok munkahelyeit. Az eredmények alapján úgy tűnik, a vendégmunkások megítélése gyakran összemosódik az illegális bevándorlókéval, hiszen a megkérdezettek 49 százaléka szerint a vendégmunkások ugyanolyan veszélyt jelentenek Magyarországra, mint az illegális bevándorlók.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.