Az alacsony bérek jelentik a legnagyobb problémát a magyarok számára

Belpol

A Policy Solutions friss felmérése szerint ráadásul egyre kevésbé lehet elhitetni az emberekkel, hogy a gazdasági nehézségekért nem a kormány, hanem a külső körülmények felelősek.

A Policy Solutions idén is elkészítette Magyarország „problématérképét”. A közvélemény-kutatáson alapuló tanulmány a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is azt vizsgálta, milyen félelmek és vágyak jellemzik a magyar társadalmat, hogyan látják az emberek az anyagi helyzetük alakulását, mi foglalkoztatja őket leginkább az ország problémáit közül, illetve mit tartanak a legfontosabb globális veszélyeknek. A jelentés készítői emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek szerint mire van szükség ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen.

Az elemzés alapjául szolgáló közvélemény-kutatás a Závecz Research bevonásával 2024. szeptember 28. és október 8. között zajlott 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A politikai bontások esetében a tanulmány azokat a szavazótáborokat tünteti fel, amelyek nagysága a választási részvételüket ígérők körében és a 2024-es EP-választáson is elérte az 5 százalékot.

Az aktuális adatok és eredmények bogarászása mellett az ilyen kutatások további érdekességét az adja, hogy a friss felmérés tanulságai a korábbi évek tapasztalataival is összevethetők. Ahogy azt látni fogjuk, a 2024-es „problématérkép” több ponton is látványos átrendeződéseket mutat a tavaly őszi, netán a még régebbi elemzésekhez képest a magyarok prioritásait és az általuk érzékelt problémák mértékét illetően. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ez a Policy Solutions első olyan megélhetési, gazdasági és elsősorban belpolitikai kérdésekkel foglalkozó jelentése, amiben már a Tisza Párt szavazótábóra is feltűnik, és aminek eredményei immár nemcsak az orbáni-rogáni propaganda által generált témák társadalmi lecsapódását tükrözik vissza, de a Magyar Péter által alakított közbeszéddel, és az általa felszínen tarott problémákkal is együtt mozognak.

Az fáj, amiről beszélnek

Az egyik leglátványosabb változás a múlt évhez képest, hogy

2024-ben a magyarok számára már az alacsony fizetések jelentik a legégetőbb problémát (36 százalék).

Ez már csak azért is érdekes, mert a bérek kérdése egy éve alatt a harmadik helyről ugrott az élre, holott a Policy Solutions 2021 eleje óta minden kutatásában a megélhetés költségeit azonosította a legsúlyosabb problémaként. A magas árak idén a második helyre kerültek, mivel a legutóbbi 43 százalék helyett ezúttal csupán a megkérdezettek 34 százaléka említette elsőszámú problémaként, míg a dobogó harmadi helyére az egészségügy állapota került (30 százalék).

Forrás: Policy Solutions

Mindezek alapján nem tűnik véletlennek, hogy míg 2022-ben és 2023-ban az infláció „letörése” volt a kormányzat legfontosabb, de mindenesetre a legtöbbet szajkózott projektje, addig idén ősszel már alig volt olyan péntek reggel, amikor a miniszterelnök ne azt harsogta volna a Kossuth Rádióban, hogy milyen „fantasztikus” időszak áll előttünk a 2025-re beígért gazdasági növekedéssel és az egymilliós átlagkeresettel. A felmérés alapján van miért aggódnia a Fidesznek, mivel a kormánypártok szavazóinak körében holtversenybe került az alacsony fizetések és a megélhetés költségei miatt aggódók aránya (38-38 százalék). A teljes népeséghez hasonlóan a kormánypárti szavazók körében is harmadik helyre került az egészségügy állapota (29 százalék).

A Tisza Párt esetében egy kicsit máshogy fest a dobogó: Magyar Péter szavazóit a korrupció mértéke aggasztja a leginkább (33 százalék), amiről a párt elnöke természetesen rendszeresen posztol a közösségi médiában, valamint az általa szervezett tüntetéseken is mindig kiemelt téma volt. A tiszások körében – minden bizonnyal nem függetlenül Magyar Péterék nyári kórházlátogatásaitól – az egészégügyi ellátás alacsony színvonala került második helyre, holtversenyben az alacsony fizetések kérdésével (31-31 százalék). Ezektől mindössze 2 százalékkal maradt el a megélhetési költséges magas szintje (29 százalék).

A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy az idei év a társadalom túlnyomó többsége számára nem hozott anyagi javulást. A válaszadók 50 százaléka számolt be anyagi helyzetének stagnálásáról, míg 46 százaléknak romlott a helyzete. A felmérésben részt vevők mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyagi helyzete javult. A jövő azonban még a jelennél is borúsabbnak tűnik, hiszen csupán 6 százalék számít arra, hogy 2025-ben javulni fog az anyagi helyzete. Ehhez képest 36 százalék számít a saját helyzete romlására, 49 százalék pedig nem vár változást. Pártokra lebontva így néz ki mindez:

Forrás: Policy Solutions

Érdekes adalék ehhez a kérdéshez, hogy míg tavaly a megyeszékhelyek lakói bizonyultak a leginkább pesszimistának az anyagi helyzetüket illetően, addig idénre a kisvárosokban élők váltak igazán borúlátóvá. Ezeken a településeken ugyanis 41 százalék számol az anyagi helyzete romlásával, miközben a fővárosban ez az arány mindössze 27 százalék. Ráadásul 2024-ben a kisvárosok jelentik az egyetlen olyan településtípust, ahol a válaszadók abszolút többsége az anyagi helyzete romlásáról számolt be az elmúlt egy évben (52 százalék). A tanulmány ezzel kapcsolatban megjegyzi: a korábban a kormánypártok fő báziságtjelentő kisvárosokban a Tisza Párt meglepően jól szerepelt az EP-választáson, aminek következtében az erősödő anyagi problémák a nyíltabbá váló politikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.

„Kinek mit intézett a kormány”

A Policy Solutions kutatása arra is kíváncsi volt, hogy az emberek szerint ki a felelős a magyar gazdaság helyzetéért. A válaszadók közel fele szerint leginkább a kormány van hatással a magyar gazdaságra (49 százalék). A második helyre holtversenyben a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása került (31-31 százalék), amit az orosz–ukrán háború (30 százalék) és az Egyesült Államok követ (23 százalék). A tavalyi elemzéshez képest az látható, hogy a háború gazdasági hatásának megítélése 4 százalékkal visszaesett, és a legutóbbi 38 százalék után az Európai Unió erős hatásást kiemelők aránya is látványosan csökkent.

A magyar kormány minden tábor szerint jelentős hatást gyakorol a gazdaságra, ám leginkább a Tisza Párt szavazó gondolják így (55 százalék). A Fidesz-szavazók szerint az Orbán kormány szerepe mellett (41 százalék) az orosz-ukrán háború és az EU is meghatározó tényező (37-37 százalék). Igaz, közel sem annyira mint 2023-ban, amikor még többen igyekeztek felmenteni a kormányt a felelősség alól.

A gazdasági nehézségek elhúzódásáért a felmérés alapján egyre kevésbé a háborút és inkább a belső szereplőket, a kormányt és a multinacionális cégeket tartják felelősnek.

Ahhoz, hogy a helyzet pozitív irányba változzon, a válaszadók többsége szerint elsősorban a fizetések és a nyugdíjak emelésére lenne szükség (37 százalék), közel harmaduk szerint viszont az egészségügy színvonalának emelése is elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen (31 százalék). Emellett a korrupció (26 százalék), az adók (24 százalék) és a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteni kellene (23 százalék).

Forrás: Policy Solutions

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok döntő többsége elutasító az országban épülő akkumulátorgyárakkal kapcsolatban (69 százalék), és mindössze 25 százalék gondolja úgy, jó dolog, hogy ilyen üzemek létesülnek hazánkban. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szavazók közel fele (49 százalék) is ellenzi az új akkugyárak építését. A megkérdezettek elsősorban egyébként az üzemek környezetre gyakorolt negatív hatásai, a vízbe (38 százalék), illetve a levegőbe (31 százalék) jutó veszélyes anyagok miatt aggódnak.

Jól látszik az is, hogy a vendégmunkások ügyében visszaüthetnek a Fidesz korábbi migrációellenes kampányai. A magyar társadalom több mint kétharmada ugyanis egyetért abban, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket (72 százalék), 60 százalék pedig egyenesen úgy gondolja, hogy elveszik a magyarok munkahelyeit. Az eredmények alapján úgy tűnik, a vendégmunkások megítélése gyakran összemosódik az illegális bevándorlókéval, hiszen a megkérdezettek 49 százaléka szerint a vendégmunkások ugyanolyan veszélyt jelentenek Magyarországra, mint az illegális bevándorlók.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.