A Policy Solutions idén is elkészítette Magyarország „problématérképét”. A közvélemény-kutatáson alapuló tanulmány a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is azt vizsgálta, milyen félelmek és vágyak jellemzik a magyar társadalmat, hogyan látják az emberek az anyagi helyzetük alakulását, mi foglalkoztatja őket leginkább az ország problémáit közül, illetve mit tartanak a legfontosabb globális veszélyeknek. A jelentés készítői emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek szerint mire van szükség ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen.
Az elemzés alapjául szolgáló közvélemény-kutatás a Závecz Research bevonásával 2024. szeptember 28. és október 8. között zajlott 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A politikai bontások esetében a tanulmány azokat a szavazótáborokat tünteti fel, amelyek nagysága a választási részvételüket ígérők körében és a 2024-es EP-választáson is elérte az 5 százalékot.
Az aktuális adatok és eredmények bogarászása mellett az ilyen kutatások további érdekességét az adja, hogy a friss felmérés tanulságai a korábbi évek tapasztalataival is összevethetők. Ahogy azt látni fogjuk, a 2024-es „problématérkép” több ponton is látványos átrendeződéseket mutat a tavaly őszi, netán a még régebbi elemzésekhez képest a magyarok prioritásait és az általuk érzékelt problémák mértékét illetően. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ez a Policy Solutions első olyan megélhetési, gazdasági és elsősorban belpolitikai kérdésekkel foglalkozó jelentése, amiben már a Tisza Párt szavazótábóra is feltűnik, és aminek eredményei immár nemcsak az orbáni-rogáni propaganda által generált témák társadalmi lecsapódását tükrözik vissza, de a Magyar Péter által alakított közbeszéddel, és az általa felszínen tarott problémákkal is együtt mozognak.
Az fáj, amiről beszélnek
Az egyik leglátványosabb változás a múlt évhez képest, hogy
2024-ben a magyarok számára már az alacsony fizetések jelentik a legégetőbb problémát (36 százalék).
Ez már csak azért is érdekes, mert a bérek kérdése egy éve alatt a harmadik helyről ugrott az élre, holott a Policy Solutions 2021 eleje óta minden kutatásában a megélhetés költségeit azonosította a legsúlyosabb problémaként. A magas árak idén a második helyre kerültek, mivel a legutóbbi 43 százalék helyett ezúttal csupán a megkérdezettek 34 százaléka említette elsőszámú problémaként, míg a dobogó harmadi helyére az egészségügy állapota került (30 százalék).
Mindezek alapján nem tűnik véletlennek, hogy míg 2022-ben és 2023-ban az infláció „letörése” volt a kormányzat legfontosabb, de mindenesetre a legtöbbet szajkózott projektje, addig idén ősszel már alig volt olyan péntek reggel, amikor a miniszterelnök ne azt harsogta volna a Kossuth Rádióban, hogy milyen „fantasztikus” időszak áll előttünk a 2025-re beígért gazdasági növekedéssel és az egymilliós átlagkeresettel. A felmérés alapján van miért aggódnia a Fidesznek, mivel a kormánypártok szavazóinak körében holtversenybe került az alacsony fizetések és a megélhetés költségei miatt aggódók aránya (38-38 százalék). A teljes népeséghez hasonlóan a kormánypárti szavazók körében is harmadik helyre került az egészségügy állapota (29 százalék).
A Tisza Párt esetében egy kicsit máshogy fest a dobogó: Magyar Péter szavazóit a korrupció mértéke aggasztja a leginkább (33 százalék), amiről a párt elnöke természetesen rendszeresen posztol a közösségi médiában, valamint az általa szervezett tüntetéseken is mindig kiemelt téma volt. A tiszások körében – minden bizonnyal nem függetlenül Magyar Péterék nyári kórházlátogatásaitól – az egészégügyi ellátás alacsony színvonala került második helyre, holtversenyben az alacsony fizetések kérdésével (31-31 százalék). Ezektől mindössze 2 százalékkal maradt el a megélhetési költséges magas szintje (29 százalék).
A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy az idei év a társadalom túlnyomó többsége számára nem hozott anyagi javulást. A válaszadók 50 százaléka számolt be anyagi helyzetének stagnálásáról, míg 46 százaléknak romlott a helyzete. A felmérésben részt vevők mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyagi helyzete javult. A jövő azonban még a jelennél is borúsabbnak tűnik, hiszen csupán 6 százalék számít arra, hogy 2025-ben javulni fog az anyagi helyzete. Ehhez képest 36 százalék számít a saját helyzete romlására, 49 százalék pedig nem vár változást. Pártokra lebontva így néz ki mindez:
Érdekes adalék ehhez a kérdéshez, hogy míg tavaly a megyeszékhelyek lakói bizonyultak a leginkább pesszimistának az anyagi helyzetüket illetően, addig idénre a kisvárosokban élők váltak igazán borúlátóvá. Ezeken a településeken ugyanis 41 százalék számol az anyagi helyzete romlásával, miközben a fővárosban ez az arány mindössze 27 százalék. Ráadásul 2024-ben a kisvárosok jelentik az egyetlen olyan településtípust, ahol a válaszadók abszolút többsége az anyagi helyzete romlásáról számolt be az elmúlt egy évben (52 százalék). A tanulmány ezzel kapcsolatban megjegyzi: a korábban a kormánypártok fő báziságtjelentő kisvárosokban a Tisza Párt meglepően jól szerepelt az EP-választáson, aminek következtében az erősödő anyagi problémák a nyíltabbá váló politikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.
„Kinek mit intézett a kormány”
A Policy Solutions kutatása arra is kíváncsi volt, hogy az emberek szerint ki a felelős a magyar gazdaság helyzetéért. A válaszadók közel fele szerint leginkább a kormány van hatással a magyar gazdaságra (49 százalék). A második helyre holtversenyben a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása került (31-31 százalék), amit az orosz–ukrán háború (30 százalék) és az Egyesült Államok követ (23 százalék). A tavalyi elemzéshez képest az látható, hogy a háború gazdasági hatásának megítélése 4 százalékkal visszaesett, és a legutóbbi 38 százalék után az Európai Unió erős hatásást kiemelők aránya is látványosan csökkent.
A magyar kormány minden tábor szerint jelentős hatást gyakorol a gazdaságra, ám leginkább a Tisza Párt szavazó gondolják így (55 százalék). A Fidesz-szavazók szerint az Orbán kormány szerepe mellett (41 százalék) az orosz-ukrán háború és az EU is meghatározó tényező (37-37 százalék). Igaz, közel sem annyira mint 2023-ban, amikor még többen igyekeztek felmenteni a kormányt a felelősség alól.
A gazdasági nehézségek elhúzódásáért a felmérés alapján egyre kevésbé a háborút és inkább a belső szereplőket, a kormányt és a multinacionális cégeket tartják felelősnek.
Ahhoz, hogy a helyzet pozitív irányba változzon, a válaszadók többsége szerint elsősorban a fizetések és a nyugdíjak emelésére lenne szükség (37 százalék), közel harmaduk szerint viszont az egészségügy színvonalának emelése is elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen (31 százalék). Emellett a korrupció (26 százalék), az adók (24 százalék) és a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteni kellene (23 százalék).
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok döntő többsége elutasító az országban épülő akkumulátorgyárakkal kapcsolatban (69 százalék), és mindössze 25 százalék gondolja úgy, jó dolog, hogy ilyen üzemek létesülnek hazánkban. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szavazók közel fele (49 százalék) is ellenzi az új akkugyárak építését. A megkérdezettek elsősorban egyébként az üzemek környezetre gyakorolt negatív hatásai, a vízbe (38 százalék), illetve a levegőbe (31 százalék) jutó veszélyes anyagok miatt aggódnak.
Jól látszik az is, hogy a vendégmunkások ügyében visszaüthetnek a Fidesz korábbi migrációellenes kampányai. A magyar társadalom több mint kétharmada ugyanis egyetért abban, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket (72 százalék), 60 százalék pedig egyenesen úgy gondolja, hogy elveszik a magyarok munkahelyeit. Az eredmények alapján úgy tűnik, a vendégmunkások megítélése gyakran összemosódik az illegális bevándorlókéval, hiszen a megkérdezettek 49 százaléka szerint a vendégmunkások ugyanolyan veszélyt jelentenek Magyarországra, mint az illegális bevándorlók.
