Felfedezte az ellenzék a szociáldemokráciát

Balra át!

Belpol

A 2022-es választási bukás után az ellenzéki pártok ­elkezdték újradefiniálni magukat. A nagy felfedezés többüknél is az, ami egy gazdasági válság közepén elvárható: a kisemberekről kell beszélni.

Nem lenne egyszerű feladat az egyes ellenzéki pártok ideológiájáról beszélni. A Fidesz felépítette centrális erőtér környékéről annyit lehetett tudni, hogy egy ideig a Jobbik volt, manapság pedig a Mi Hazánk a nagyon radikális jobboldal, a Fidesztől balra elhelyezkedő szervezeteket pedig nem a gondolatiságuk, hanem inkább egy-egy jellemző tulajdonságuk alapján különböztetjük meg. A DK Gyurcsány Ferenc pártja, a Momentum a fiatalok pártja és így tovább.

A kiábrándult fideszesek legendája

Ráadásul a NER úgy alakította a választójogi szabályokat, hogy 2018 végére összekényszerítette ellenzékét. Az egységet utóbbi azzal is demonstrálta, hogy nemigen lehetett egymástól megkülönböztetni a résztvevőit. Például Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után az lehetett sokak érzése, hogy az összefogás valamiféle jobbközép alakulat. Márki-Zay feltűnésével ismét előkerült a „kiábrándult fideszesek” feltételezett tábora, amelyet majd jól becsatornáz az ellenzék, elsősorban is a felső vezetés és a kommunikációja szintjén nácitlanított Jobbik révén. Csak hát e misztikus szavazói tömeg soha nem létezett, ehhez képest a megszólításuk olyannyira fontos volt az ellenzéknek, hogy a közös programból egész passzusok repültek azért, nehogy sértsék a vágyott lemorzsolódott volt fideszes választókat. A végeredményt ismerjük. Pedig nem csak utólagos okoskodással állítható, hogy e jobbközép mítosz vonz­ereje eleve roppant gyenge az ellenzéki oldalon. Példa volt rá a maga jobbközépiségével és ­kiugrott fideszességével próbálkozó Pálinkás József, aki az előválasztási induláshoz szükséges 20 ezer aláírást sem tudta összeszedni, ahogyan a szintén jobbközépre belőtt Új Világ Néppárt nevű kísérlete sem győzte meg a „narratíva” szerint évek óta változásra váró, csalódott kormánypárti szavazókat (2022-ben meg is szűnt a szervezet).

A baloldal tulajdonképpen egyetlen helyen létezett: a Fidesz kommunikációjában. Abban ugyanis évek óta baloldal, esetleg szélsőbaloldal a teljes ellenzék, meg úgy általában mindenki, aki nem hisz a háttérhatalom, Soros György és a woke-terroristák ármánykodásaiban. Így lett a baloldal része Márki-Zay Péter vagy a hajdan zsidólistázást követelő jobbikos Gyöngyösi Márton is.

A pártok mentségére persze fel kell hozni, hogy ha valahol nincs független tájékoztatás, a legfőbb ügyész egy fideszes káder, a választási szabályokat pedig a napi érdekeinek megfelelően alakítgatja a kétharmados parlamenti többség, akkor ott a jogállam megteremtése evidens programpont, amit egyként követelhet jobbikos és DK-s is. Más kérdés, hogy a tavaly áprilisi választás után legalábbis kétséges, hogy érdekel-e még tömegeket Magyarországon a jogállam állapota, vagy az ellenzéki kampányban vezető témaként kezelt korrupció.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.