E sorok megjelenésekor Tarlós István főpolgármester már találkozott Orbán Viktorral, és várhatóan azt is megbeszélték, mikor írják alá a BKV megmentéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló megállapodást. A konfliktuskezelési forgatókönyvvel Tarlós három nappal azután állt elő, hogy a fővárosi Fidesz-frakció megfúrta a BKV megmentésére január 11-re meghirdetett rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását.
Egyébiránt a közgyűlés Tarlós számára totális kudarcot hozhatott volna; információink szerint az is felmerült, hogy a Fidesz-frakció nem jelenik meg a közgyűlésen, ami példátlan tekintélyvesztés lett volna Tarlós számára.
Mindenki menteni akar
Erre nem került sor: Németh Zoltán Fidesz-frakcióvezető január 10-én reggel a fideszes főpolgármester előterjesztésének közgyűlési leszavazási tervét hozta a nyilvánosság tudomására. A frakcióvezető a hétszázalékos nyári tarifaemelésre hivatkozott, azonban Tarlós csomagjának nem ez volt a legsúlyosabb eleme, hanem az, hogy Tarlós célja eléréséért megzsarolta volna a kormányfőt, amit a Fidesz nem engedhetett. Ha ugyanis múlt szerdán elfogadják Tarlós csomagját, azzal kimondták volna: január 20-ig adnak időt a kormánynak, hogy kinyilvánítsa szándékát a BKV támogatására. Ellenkező esetben a főváros nem kaparja össze azt a 9 milliárd forintot, amennyit a BKV-nak január 27-ig vissza kell fizetnie az MKB Banknak; márpedig ha a BKV nem fizet, csődeljárás következik, februárban pedig a teljes fővárosi tömegközlekedés leáll - vizionálta a BKV-apokalipszist Tarlós.
A rendkívüli közgyűlés összehívására kimondott Fidesz-vétó után felpörögtek az események. Ripsz-ropsz megalakult a fővárosi kormánypárti BKV-mentő tárgyalóbizottság. A delegációba Rogán Antal (országgyűlési képviselő, V. kerületi polgármester), Németh Zoltán (országgyűlési képviselő, budafoki önkormányzati képviselő), György István (országgyűlési képviselő), Bagdy Gábor kerültek. Előbbi kettő egyértelműen nem Tarlós rajongótáborát erősíti, utóbbi kettő főpolgármester-helyettes. Január 10-én dél körül Tarlós részvétele még nem kristályosodott ki, estére viszont a delegáció élére állt. Sőt január 14-én a Magyar Nemzet megszellőztette: "A fővárosi kormánypárti küldöttség napok alatt kidolgozta a végleges BKV-mentő javaslatcsomagot, melyet pénteken postázott is Orbán Viktor miniszterelnöknek." A Tarlósra hivatkozó kormánypárti lap nem írta meg, hogy a főpolgármester és a delegáció összes tagjának egyetértésével adták-e postára a megmentő csomagot. Az sem derült ki, a BKV-mentő csapat hogyan tudta pár nap alatt kidolgozni a hosszú távú terveket. Okkal feltételezhető azonban, hogy a csomag tartalma azonos azzal, amelynek postázását Tarlós már január 9-én reggel bejelentette a Magyar Rádióban.
Tarlós a javaslatok között említette, hogy a személyszállítási törvény alapján ki kell emelni a rossz hatékonysággal folytatott tevékenységeket a BKV-ból. (A BKV fölé emelt Budapesti Közlekedési Központ tervei szerint 2014-ben három magánszolgáltatóhoz szerveznék ki a buszvonalak kétharmadát. A BKV az 1400 darabos buszparkjából 300-at tartana meg, ezekkel utaztatna a maradék vonalakon. 2013-ban 500 busz selejtezése válik elkerülhetetlenné, az évi 40 milliárd forint forráshiánnyal gazdálkodó BKV-ra ez plusz 70 milliárd - vállalhatatlan - terhet róna. Idén májusban a BKV kiírja az új buszos alvállalkozói szerződéseket körülbelül 100 busz közlekedtetésére.) Hozzálátnak a behajtási díj bevezetéséhez szükséges technikai berendezések, az ezeket kiszolgáló őrzött P+R parkolók építéséhez. Tarlós további kezdeményezése a közlekedési adó bevezetése és a kerületekkel való forrásmegosztási törvény átalakítása. Azaz két új pénzbehajtási mód: dugódíj + közlekedési adó, a kerületektől pedig több forrás elvonása. Az utóbbiak azok a kényes ügyek, amiket Tarlósnak ősszel nem sikerült átnyomnia a parlamenti Fidesz-frakción, hiába írták készre az ezekkel kapcsolatos törvénymódosításokat, törvénytervezeteket a Városházán. Parlamenti fideszes forrásaink egyébként az operaházi civil demonstráció után végképp elképzelhetetlennek tartják új adók bevezetését.
A kérdés tehát az, Orbán Viktor meggyőzhető-e arról, hogy engedjen a főpolgármesternek. Tarlós mindenesetre egyértelművé tette: csak a miniszterelnökkel hajlandó tárgyalni, megállapodást aláírni. Szóba sem kerülhetnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és meghatalmazottai. (A tárca decemberben Szatmáry Kristóf államtitkárt jelölte ki a fővárosi egyeztetésekre - akinek édesanyja, Szatmáryné Jahl Angéla a fővárosi Fidesz-frakció tagja -, ám Tarlós felháborodottan utasította vissza a minisztérium feltételét, majd Vitézy Dávidot, a BKK vezetőjét jelölte maga helyett tárgyalni.)
Tarlós, bár a hét elején visszaverték a fideszesek, nem adta föl a BKV-csőd miatti, a miniszterelnököt is célba vevő offenzív kommunikációs stratégiáját. "A jövő héten, legkésőbb csütörtökön találkozom Orbán Viktorral, mert csak vele írok alá bármilyen megállapodást" - közölte a múlt héten anélkül, hogy a kancellária megerősítette volna a találkozót. Feltűnő, hogy a Tarlós által beharangozott január 19. egy nappal korábbi az Orbánnak határidőként megszabott dátumnál.
Pakolás
Mit pakolt még a főpolgármester az Orbánnak postázott csomagba? Az egységes parkolási rendszer szükségességét - amit éppen a fideszes polgármesteri lobbi kezdeményezésére elfogadott új önkormányzati törvény zár ki. Tarlós az ebből származó bevételeket a tömegközlekedésre fordítaná, nem hagyná a kerületeknél (amelyek a főváros rovására bővítenék saját kasszájukat - lásd a parkolási bevételek saját kézbe vételét, az idegenforgalmi adót. Utóbbi beszedését Rogán Antal kezdeményezésére adták át a kerületeknek.) Ha a kormányfő enged a főpolgármesternek, azzal a kerületi fideszes polgármestereket alázza meg.
És még ott van a BKV 32 milliárd forintos normatív támogatása, amit a kormány (vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium) decemberben zárolt. Tarlós ezt a pénzt is kéri Orbántól. Ha Orbán rábólintana, úgy Matolcsyval törölné fel a padlót. A minisztérium ugyanis a pénzt a BKV hosszú távú finanszírozási koncepciójához köti. A tárca egyébként úgy zárolta a 32 milliárdot, hogy ignorálta azt az augusztusi kormányhatározatot, amely magát és a fejlesztési tárcát bízta meg szeptember 30-ai határidővel a BKV megmentési tervének kidolgozásával. Matolcsyék egyébként arról is megfeledkeztek a zároláskor, hogy a koncepció 2010 decemberében elkészült - sőt a főváros postázta is a minisztériumba.
A 32 milliárd forinton túl a főváros még évi 20 milliárd forintot kér a kormánytól: Tarlós ezt is a miniszterelnöknek küldött javaslatcsomag részeként említette. Ha megkapják, nem kérnek többet, és cserébe a főváros szintén 20 milliárdot tesz hozzá. Ez a 40 milliárd forint hiányzik minden évben a BKV működési kiadási oldaláról. A főváros ebből 10 milliárdot eddig is kifizetett - tulajdonosként egyébként kötelessége is, a BKV alapító okirata szerint a cég valamennyi kötelezettségéért a főváros vállal felelősséget.
Összességében tehát Tarlósnak a kormány kiadási, lefaragási, anti-adókivetési politikájával, az ellene tevékenykedő önkormányzati fideszes lobbival és a nyilvánosság előtt decemberben leteremtett nemzetgazdasági miniszterrel szemben kellene győznie. ("Úgy tűnik, ön nem veszi komolyan a budapesti tömegközlekedés problémáját" - összegezte benyomásait Matolcsyról karácsony előtti sajtóközleményében.) Ráadásul Tarlós nemcsak a parlamentben, hanem a Fővárosi Közgyűlésben sem élvezi a "politikai közösségéhez tartozók" rokonszenvét; városházi forrásaink három (3) főre becsülik hívei számát.
BKV-s forrásaink szerint ahogyan eddig is, a kormány most is csupán néhány milliárd forintot ad - annyit, amennyi éppen elég a túléléshez és Tarlós rövid pórázon tartásához. Mennyi pénzre is van szüksége a BKV-nak? A januárban lejáró 9 milliárd után tavasszal további 32 milliárd forint tartozást kell kifizetnie, a második fél évben még 17 milliárdot: 2012-ben összesen 58 milliárdot.
Valahogy így lesz
Városházi forrásaink úgy látják, ha nem jön létre a Tarlós-Orbán-megállapodás, akkor a január végi Fővárosi Közgyűlés elé ismét ugyanaz az anyag kerülhet, ami az elmaradt rendkívülire készült. A fővárostól származó évi 10 milliárd forintos BKV-támogatást egy összegben azonnal átutalják - azaz csak 6 milliárdot, mert 4 milliárd a Budapesti Közlekedési Központot illeti. (Emiatt a BKV-ban nagy a feszkó, mivel a BKK által valóban elvégzett, átvett feladatok arányában rendkívül túlzónak tartják a 4 milliárdot.) Júliustól 7 százalékos tarifaemelés, a tanuló- és nyugdíjasbérleteknek a fogyasztói árkiegészítésből hiányzó összeghez viszonyított drágítása. A kedvezményes bérletekből körülbelül 9 milliárd forintot kell kitermelni: ennyit nem fizet ki az állam a fővárosnak, tartva magát a 2005-ben megállapított árkiegészítés inflációt sem követő mértékéhez.
Bár Tarlós úgy nyilatkozott, hogy ha becsődöl a BKV és nem lesz fővárosi tömegközlekedés, attól a Városháza még működni fog, a főpolgármester aligha engedné a szakadékba zuhanni a céget. Erre utal, hogy január 13-án 16 milliárd forintos folyószámla-hitelkeretet nyitott a Fővárosi Önkormányzat az OTP-nél. A bank egyedüli ajánlattevőként nyerte el a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A likviditáskezelő hitelt Atkári János, a főpolgármester pénzügyi tanácsnoka azzal indokolta, hogy megnyugtató pufferlehetőséget ad váratlanul felmerülő nagyobb költségek finanszírozására. Ilyen lehet a BKV január végén lejáró 9 milliárdos bankhitele is.
Jőni fog, ha jőni kellNem az a kérdés, lesz-e, hanem az, hogy mikor - mondják a BKV-s szakemberek arra a felvetésre, hogy a fellobbanó metrótüzek ellenére a BKV eddig megúszta személyi sérüléssel járó baleset nélkül. De ez előbb-utóbb bekövetkezik, aminek a valószínűségét az az örömhír sem csökkenti, hogy a múlt héten feloldották az alkatrész-beszerzési embargót (amikor már fagyállót sem tudtak tölteni a buszokba). A metróban évek óta spórolnak a karbantartással. Ennek egyik következménye a 3-as vonalán bevezetett sebességkorlátozás. Annak idején éjszakánként rendszeresen járt a síncsiszoló masina, ami a hajszálrepedéseket köszörülte ki, nehogy mélyebbre fussanak, és törést idézzenek elő. A spórolásnak meglett az ára: úgy tudjuk, ezen a vonalon csak a síncsere segít. Nem használják az alagútmosó gépet sem, amely a falakra rakódott zsíros, olajos, poros szennyeződést küldi a lefolyóba. A szöszökön megtapadó, lerakódó éghető massza az elektromos ívek szikráitól izzani kezd; nem lobban lángra ugyan, viszont füstöl, amire ugyanúgy kivonulnak a tűzoltók. |
